Jelenlegi hely

Élettervező, munkába igyekvő anya merengései

Mi kell ahhoz, hogy boldog légy? Egy jó állás, nagy ház, gyerek, illetve gyerekek, karrier, boldogság, utazás?

Nos, a legjobb lenne, ha a fentiekből a legtöbb egyszerre is jelen lenne egy ember életében. Bár, többnyire úgy gondolom a boldogság belülről fakad, de el kell ismerni, hogy a külső tényezők sem elhanyagolhatóak, fontos szerepük van a harmónia megteremtésében. A tapasztalatom viszont az, hogy ha van egy jó állásod, akkor lehet, hogy jó sokáig húzod a gyerekvállalást, ha van gyermeked, akkor inkább ez a fő prioritás és valószínű nem te leszel a munka hőse. Nagy ház esetén valószínű nem tudsz olyan sokáig otthon maradni, hiszen azt nem elég felépíteni, de fenntartani is kell.

Kezdetben anyaként mindig arra gondoltam a gyerekvállalással csodás új időszak kezdődik az életemben. Nem utazom és nem szórakozom majd annyit, amennyit gyerekek nélkül, és egy darabig az egész a család életének bonyolításából és gyereknevelésből fog állni. Ezáltal viszont, észrevétlenül is fejlődik a problémamegoldó képesség, a rögtönzés gyakorlata, kibontakozhat az évek alatt hanyagolt kreativitás. Ez utóbbi alatt arra gondolok, mivel kössük le a gyerekeket, ha már meguntak minden játékot és már csak tombolnak, civakodnak.

Eleinte a lányom, majd később a lányaim körüli teendők annyira lekötöttek, hogy nem is érdekelt mi történik a nagyvilágban. Etetéstől-etetésig éltem vagy lelkesen róttam a lakás-játszótér közötti köröket, naponta kétszer, hogy eleget tartózkodjanak levegőn, meglegyen a napi mozgásuk. Volt olyan időszak, amikor többet koncentráltam a két kislányom fejlődési állomásainak megfigyelésére, illetve a mozgás és a beszéd fejlesztésére. A gyerekek másfél éves kora körül már kezdett valami más is hiányozni. Főként az, hogy ne csak rutinos, gyakorlatias dolgokat műveljek, amely többnyire a bevásárlás és a háztartás vezetésében merül ki. Itt szándékosan nem említettem a gyermeknevelést. Elkezdtem angolt tanulni, majd nyelviskolába járni. A nyelvtanulás nálam a munkába visszafelé vezető út kezdő pontja, jó segítség ahhoz, hogy több év otthon töltött idő után, tervezzek, készüljek az órákra. A gyerekeknek is meg kell szokniuk, hogy anya a héten egy este nem mesél, nem altat, mert még nincs otthon alvásidőben.

Az otthon kifejlesztett képességeket azért jó lenne majd később a munkában is hasznosítani. Ha lesz olyan munkáltató, aki a mézes-mázas, csinosított önéletrajz, motivációs levél, valamint az otthon töltött hosszú évek során megkopott magabiztosság ellenére is alkalmaz.

Minden anya számára eldöntendő kérdés, mikor adja bölcsődébe a gyermeket, mikor álljon újra munkába, a lakóhelyhez közeli munkahelyet válassza, vagy egy távolabb lévőt érdekesebb munkával. Szükséges átgondolni, hogy mennyi időre lesz szükség, hogy a gyermek beszokjon egy új közösségbe, javasolt megszervezni és kialakítani egy gördülékeny reggeli rutint. Az újrakezdés senkinek nem könnyű, szem előtt kell tartanunk egy célt, mi az ami nekünk a legfontosabb, pl.: a gyerekünk kiegyensúlyozott napirendje, vagy éppen elvállalva egy felelős pozíciót kicsit mindenhol jelen lenni.

Lassan elérkezik az idő, amikor ismét munkába kell állnom, és bevallom nem kis szorongással nézek a jövő elé. Hiszen több év otthon töltött idő után nem könnyű újra beilleszkedni egy munkahelyre.

Mindennek van jó és rossz oldala. A munkába állás pozitívuma egyrészt, hogy a gazdasági kiszolgáltatottság vélhetően megszűnik, ismét vehetek magamnak ruhákat, az egy nadrág, egy sportcipő, egy kabát "édeshármasa" a fogasra kerül. Valószínű, majd rájövök, mennyi mindent el lehet intézni egy nap (mert nem kell megosztani a figyelmet, nem kell egy pillanatra sem abbahagyni azt, amiben vagyok azért, hogy vizet öntsek, pisiltessek, zsebkendőt adjak, levegyem a legmagasabb polcon lévő babát, nem kell senkinek a kezét fogni alvás közben). 

Ezekkel a pozitív gondolatokkal edzem magam, hogy ne bizonytalanodjak el, mi lesz egy fél év múlva, hogyan fogok majd reggel beérni a munkahelyre, koncentrálni a feladatokra, megszokni, hogy egész nap távol vannak tőlem a gyerekek és csak este látom őket. Próbálom magam felkészíteni a változásokra, a korai kelésre, az előző napi ruhakikészítésre (ezt mindig is utáltam, de valószínű szükség lesz rá). Minden alkalommal, amikor aggódom a jövő miatt többször is nyomatékosítom magamban: jó lesz újra emberek (felnőttek) között lenni, kibeszélni a kisgyerekes dolgokat más hasonló cipőben járó kolléganővel, megtudni mi megy a moziban, színházban, a napi bevásárláson kívül egyéb, érdemi kérdésben is informálódni, döntést hozni.

Sok sikert mindenkinek!

Hannamami

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Melltartó kisokos – hogyan válasszunk melltartót, fehérneműt

Melltartó kisokos – hogyan válasszunk melltartót, fehérneműt

A nők fehérneműs fiókjának fontos darabjai a melltartók, amelyek funkciója messze túlmutat a csinos alsóneműn; egyszerre kell kényelmet és magabiztosságot is biztosítania, miközben valóban nem hátrány, ha a kinézetével is illeszkedik a viselője személyiségéhez. Nehéz feladat tehát megtalálni a megfelelőt – sőt megfelelőket, hiszen különféle ruhákhoz és felsőkhöz eltérő darabokra lehet szükség, ráadásul a mindennapos használat miatt is fontos, hogy több darab is rendelkezésre álljon.
Készíts saját Állatkertet! - 10 részes nyomtatható kreatív kézműveskedés és játék

Készíts saját Állatkertet! - 10 részes nyomtatható kreatív kézműveskedés és játék

A Fővárosi Állatkert oldalán ingyenesen letölthető és nyomtatható kreatív sorozatot találtunk, ami az alkotókedvű állatbarátoknak szól. Készítsd el saját állatkertedet! Az elefántoktól a majmokig, a szavannák lakóitól a kengurukig sok állattal megismerkedhettek, rejtvények, színezők és más kézműves foglalkoztatók várnak.
Fiús kontra lányos anyukák – tényleg van különbség?

Fiús kontra lányos anyukák – tényleg van különbség?

Balett, pörgős szoknya és színes hajcsatok, vagy foci, toronyépítés és mászókáról ugrálás?
Kincsre bukkantam, avagy hogyan táplálták anyáink 40 éve csecsemőiket

Kincsre bukkantam, avagy hogyan táplálták anyáink 40 éve csecsemőiket

Sokan mondják, hogy 6 hónapos kor előtt kizárólag anyatejet szabad adni a babának, mások meg azt, hogy már 3 hónaposan is elkezdhető a hozzátáplálás.
Ugrás az oldal tetejére