Tényleg meghalt a költészet?
Nem. A gondolkodó ember nem tűri a tétlenséget. Az 1945 utáni magyar művészet egyik sajátossága, hogy az egyes alkotói felfogások nem váltják, hanem kísérik egymást. Ilyen például a korábbi generációkra építő absztrakt vagy figuratív művészet, melyek művelői az európai avantgárd kísérletező alkotómódszereit vették alapul, ugyanakkor a helyi művészeti hagyományokat is követték.1945 után három törekvés mutatkozott életerősnek. Az első a posztnagybányai iskola volt, a második az Európai Iskola - ahova az École de Paris, a konstruktivizmus, a szürrealizmus és a nonfiguratív művészet magyar képviselői tömörültek -, míg a harmadik, iskolává nem szerveződő, sokarcú csoportot újrealista jelzővel lehet illetni. Az 1945 utáni első periódusra olyannyira jellemző Európai Iskola és a belőle kivált csoportok törekvéseit elsősorban festők képviselik. Korniss Dezső a legmarkánsabb egyéniség. Természetesen ezek az irányok keresztezték egymást - különösen 1949-54 között gubancolódtak össze a szálak. Az Európai Iskola 1949-ben meg is szűnt.A két fő tendencia között értékes vonulatot hozott létre a konstruktív törekvések sokfélesége: Kmety János szigora, Fónyi Géza vagy Domanovszky Endre konstruktív lírai csendéletei, Barcsay Jenő mozaiktervei. A Szocialista Képzőművészek Csoportja hagyományát folytatta Beck András, Kerényi Jenő és Mikus Sándor közös alkotása, az 1948-1950 között készült dombormű a sajtószékház József körúti homlokzatán. 1948-ban készült el Ferenczy Béni jóval később nyilvánosságra került Petőfi-szobra, amelynek meghitt és közvetlen életszerűsége akkor már nem felelt meg egy kialakuló hőskultusznak. Az 1945-ös fordulat nem szakította meg az előző korszak konzervatívabb törekvéseinek a folytonosságát sem: KisfaludiStrobl Zsigmond 1945-46-ban készült gellérthegyi Szabadság szobra egy korábbi emlékműszobrászat pátosza. Folytatódott Medgyessy Ferenc más irányú hagyománya is: 1956-os nagy kiállítása emlékezetes művészettörténeti esemény volt.
Időpont: 2025. február 25. (kedd) 18:00
Helyszín: Művészetek és Irodalom Háza, Pécs, Széchenyi tér 7-8.
