Kép forrása: pnsz.hu
Victor Hugo halhatatlan történetének adaptációja tökéletesen illeszkedik a társulat szellemiségéhez: a Pécsi Balett ismét bizonyítja, hogy elkötelezetten viszi színpadra a nagyívű, romantikus, örökérvényű és érzelemgazdag emberi sorsokat megjelenítő klasszikus irodalmi műveket.
Vincze Balázs határozott vizuális koncepciójában a klasszikus történet modern színházi nyelven szólal meg, miközben megőrzi azt a drámai mélységet, amely Hugo művét a világirodalom egyik legmaradandóbb alkotásává tette. A koreográfusi munkát Szabó Márton és Matola Dávid, a Pécsi Balett kiváló magántáncosai jegyzik. Unikális táncnyelvükön a táncművészek Hugo karaktereinek legbensőbb érzéseit is át tudják adni rendkívüli karakterábrázoló készségük segítségével – fájdalmat, vágyakozást, szenvedélyt és tragédiát egyaránt. Quasimodo története, benne a szerelem, a szenvedély, a kirekesztés és az elfogadás, a nemes lélek és az emberi gyarlóság örökérvényű konfliktusai új megvilágításba kerülnek, hiszen a tánc – mint az egyik legkifejezőbb művészeti forma – képes közvetlenül, minden nyelvi akadály nélkül hatni az érzelmekre és az intellektusra egyaránt. A gyönyörű, szabad lelkű Esmeralda és Quasimodo sorsának tragédiájának üzenete: a másság elfogadása, a vágyakozás, a hatalom és az erkölcs dilemmái ma is éppoly érvényesek, mint a középkori Párizsban voltak.
