A mozi mindig kérdéseket vet fel, tükröt tart, gondolkodásra hív. Egy-egy film mélyebb rétegei gyakran saját kapcsolataink rejtett dinamikáit is megérintik – néha alig észrevehetően, máskor fájóan pontos felismerésekkel. A Szélesvásznú Terápia estjein ezek az élmények nem érnek véget a stáblistával: a közös beszélgetésben tovább dolgoznak bennünk, és közösségi tapasztalattá formálódnak.
A következő alkalommal Podhradská Lea Apám lánya című filmjét vetítjük, amely egyszerre személyes nyomozás és lélektani utazás. A rendező nyolcéves volt, amikor féltestvére, Deni nyomtalanul eltűnt – és huszonhét évig senki nem kereste. Amikor egy levél mégis megérkezik tőle, a család kidobja, a címével együtt. Lea ekkor ragad kamerát, és elindul, hogy megtalálja a nővérét – közben pedig azzal is szembe kell néznie, miért hallgatott körülötte mindenki ennyi éven át. A film családi archívumokból, önreflektív narrációból és animációs betétekből építkezik, és nem csak egy eltűnt nő történetét bontja ki, hanem azt is, hogyan öröklődnek a hallgatások, a titkok és a traumák generációról generációra egy bántalmazó családi rendszerben.
A vetítést követően a beszélgetést szokás szerint Árkovits Amaryl családterapeuta vezeti, vendégei pedig
- Widder Szilvia pszichiáter, családterapeuta, valamint
- Bóta Barnabás pszichológus, képzésben lévő családterapeuta lesznek.
Arra keressük a választ, hogyan formálják a családi hallgatások a következő generációk életét, mit jelent „bűnbakká" válni egy családban, hogyan örökítjük tovább azokat a sebeket, amelyekről nem beszélünk – és hol kezdődhet a kilépés egy ilyen mintázatból.
Az esemény nyitott minden érdeklődő számára: szakembereknek, hallgatóknak és mindazoknak, akiket foglalkoztat, hogyan működnek és hogyan változhatnak a családi rendszerek – és hogy mit jelent szembenézni azzal, amiről otthon nem beszéltek.
