Jelenlegi hely

Bántalmazás, elhanyagolás: ilyen kárt okoz a gyermekben- 1.rész

Mint azt sokan tudjátok, sajnos nem minden gyermek életében adatik meg, hogy támaszt nyújtó, biztonságot adó családban nőhessen fel. Amikor a gyermekbántalmazás jelenségéről beszélünk, egy olyan területet emlegetünk, amelyben egy megszűnni nem akaró problémával állunk szemben.

Mi fáj jobban? Az ütésnyomok, a fizikai bántalmazás jelei jobb esetben ugyan elmúlnak, de a bántalmazott lelki világában maradandó nyomot hagyhatnak a történtek. Egyrészt a gyermeknek mindezekkel együtt kell felnőnie, ezzel gátat vetve a megfelelő fejlődésének, így talán annak is, hogy valaha teljes értékű életet éljen. Az egészséges és boldog felnőttkor viszont gyermekkorban alapozódik meg.

Másrészt azért is fontos közelebbről megismerkedni a témával, mert számos későbbi, akár szervi, vagy mentális probléma, ezen keresztül pedig a nem megfelelően működő emberi kapcsolatok hátterében is állhat ez a tényező. Megvan az esély arra is, hogy a probléma továbbadódik a következő generációra, így ördögi körként lesz jelen továbbra is.

Annak idején a gyermekbántalmazást tabu témának tekintették, a család magánügyének, amelybe egy kívülállónak nem volt joga beleszólni. E felfogás szerint a gyermek a szülő „tulajdona” volt, az ő fennhatósága alatt állt, és minden körülmény közt a kötelessége volt, hogy engedelmeskedjen a szülő akaratának, fegyelmezése többször veréssel történt. Ez mára részben megváltozott, mivel a család nem tekinthető zárt rendszernek, annál inkább a szocializáció alapkövének. Hogy miért beszélhetünk csak részleges változásról? Nos, talán azért, mert nincsenek éles határok, amelyek választóvonalat húzhatnának a gyermekbántalmazás, és egy „jól megérdemelt fegyelmező pofon” közt, s számos család nevelési eszköztárából még mindig nem veszett ki a bántalmazás fizikai formája sem, a többiről nem is beszélve.
 

A gyermekbántalmazás kapcsán szinte mindenki ugyanarra gondol,- arra a fizikai, érzelmi, vagy szexuális bántalmazásra, esetleg elhanyagolásra, amit a gyermekkel szemben a családtagja elkövet. Magát a fogalmát nehéz pontosan definiálni, hiszen számtalan kérdés vetődik fel, amikor e problémáról beszélünk. Ott van mindjárt a kultúránként való eltérés, a szándékosság, avagy a ténylegesen okozott kár kérdése, és még sorolhatnánk. Kérdéses, hogy hol a határ az elfogadható magatartás, valamint a gyermekbántalmazás, és elhanyagolás kérdésköre közt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magába foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás, vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének, vagy méltóságának tényleges, vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon, vagy hatalmon alapul.”

Elmondhatjuk, hogy minden ember más és más személyiségjegyekkel rendelkezik, mindegyikünk máshogy birkózik meg a különféle problémákkal. A bántalmazást követően egyeseknél rövid stresszre adott reakciók jelentkeznek, míg másoknál komplex problémák is kialakulhatnak. Az, hogy egy bizonyos történés milyen mértékben érinti az adott személyt, teljesen változó, az egyén rugalmasságától is függ. A következőkben az abúzus rövidtávú hatásait fogom szemléltetni, a bántalmazás különféle típusain és a gyermekkor szakaszain keresztül szemléltetve. 

Révész György (2004) vizsgálata alapján eltérő hatásokat tapasztalhatunk az egyes korcsoportok esetében vizsgálva. A fizikai bántalmazás kisgyermekkorban lelassuló tanulási folyamatokhoz, az örömkészség zavaraihoz vezethet; óvodáskorban gyenge csoportjáték, és együttműködési hajlam figyelhető meg; kisiskoláskorban kevés pozitív kortárskapcsolat, valamint kortársi „együttlét-élmény”; serdülőkorban pedig antiszociális viselkedés jelentkezhet.

Az érzelmi bántalmazás szintén sokrétű problémát eredményezhet. A következőkben az érzelmi bántalmazás legjellemzőbb típusain keresztül szemléltetem ezeket.

  • Az első, a sértegetés és elutasítás miatt negatív énképe alakulat ki a sértettnek. Ez pedig nagyban fogja befolyásolni a gyermek későbbi kapcsolatait, saját magához való viszonyát is.
  • A lekezelés és mellőzés szintén negatív énkép kialakulásához vezethet, megjelenthetnek önértékelési problémák, kisebbrendűség és feleslegesség érzése.
  • A fenyegetés és vádaskodás miatt a gyermekben ambivalens érzések törhetnek a felszínre, mivel a szülőhöz a folyamatosan fenyegetőző, és a róla gondoskodó kép is fűzi. Kisgyermekkorban bűnösnek élheti meg önmagát emiatt, aminek következményeként szintén eltorzult képet alakíthat ki magáról.
  • A birtokló és büntető viselkedés hatására önértékelési problémák, és kapcsolatokban való alárendelődési viszonyok alakulhatnak ki.
  • Az érzelmi zsarolás nehézségeket okozhat a szülőtől való leválásban, függetlenedésben a felnövekedés folyamán, valamint szorongáshoz vezethet. Kisgyermekkorban kötődési zavarokat, az örömkészség zavarait okozhatja; kisiskoláskorban agresszióhoz, iskolai erőszakhoz vezethet; óvodáskorban táplálkozási zavarokat, agressziót; serdülőkorban pedig antiszociális viselkedést, kortárskapcsolati problémákat eredményezhet.
  • Az indirekt erőszakot megélő gyermekek esetében is számos pszichés probléma alakulhat ki. Csecsemőkorban például megjelenhet alvászavar, sötéttől való félelem, gyakori betegeskedés, valamint ok nélkül történő sírás is. Óvodáskorban megfigyelhető a korábbi szintre történő visszaesés, a tanulási funkciók területén történő elmaradás, valamint szorongás, remegés, dadogás. Kisiskoláskorban alvászavarokhoz, a tanulási teljesítmény elmaradásához, szervi tünetek megjelenéséhez vezethet, valamint a gyermek a veszélytelen helyzeteket veszélyesnek ítélheti meg. Serdülőkorban a tanulmányi eredmény romlása, korai szexuális érés, cigaretta, valamint droghasználat, bűncselekményekben való részvétel, a gyengébb kortársak és kisebb gyermekek bántalmazása figyelhető meg.

A következő, a szexuális bántalmazás, amely komoly hatást gyakorol a gyermek személyiségfejlődésére, ami elakadhat, vagy patologikus irányba fordulhat, pszichoszomatikus tünetek, elhúzódó érzelmi válság jelentkezhet ennek eredményeként. Kisgyermekkorban bizonytalan kötődéshez vezethet. Kisiskoláskorban hiperaktivitást, agressziót is eredményezhet. Óvodáskorban szorongást, valamint tanulási problémákat eredményezhet. Serdülőkorban szorongás, depresszió, önromboló és kockázatvállaló viselkedés, öngyilkosságra való hajlam alakulhat ki, valamint gyakori a szökés, és a korai teherbeesés problémája is.

Az elhanyagolt gyermekek esetében, mivel kevés odafigyelést kapnak, kialakulhat az értéktelenség érzése, kevésbé érzik szerethetőnek magukat. Megfigyelhető, hogy gyakran próbálják a figyelmet magukra irányítani, az elismerés érdekében igyekeznek mások kedvében járni, kapcsolataikat a kötődés hiánya jellemzi, a bensőséges fizikai kapcsolat kialakítása utáni vágy miatt, vagy ennek ellenpólusaként a visszahúzódás, és a szorongás. Problémát jelent számukra más elvárásainak értelmezése. Mivel nehezen értelmezik társaik érzelmeit, így nem tudják, hogy milyen okokat feltételezzenek az elvárások mögött. Gyakran a saját érzelmeikkel sincsenek tisztában. Kezdetben úgy tűnhet, hogy rendkívül alkalmazkodó személyek, viszont társas helyzetekben gyakran fény derülhet ennek az ellenkezőjére is, kiszámíthatatlanságukra, rugalmatlanságukra. Az elhanyagolt gyermekek valójában nagyon bizonytalanok ezekben a helyzetekben, nehezen nyílnak meg, és válnak bizalmassá. Esetükben gyakori lehet a fejlődési, tanulási zavarok, valamint hiperaktivitás megjelenése egyaránt.

A bántalmazásra azonban maga a szervezet is azonnal reagálni kezd, a fenyegető esemény hatására a szimpatikus idegrendszer fokozott vészreakciója figyelhető meg,- szívritmus és izomtónus fokozódás, magasabb vérnyomás, és a cukorraktárak kioldódása a jellemző,- ez viselkedési szinten támadás, vagy menekülés formájában jelenhet meg. A fiúk esetében a bántalmazás hatására hiperaktivitás, míg a lányok esetében visszahúzódás, szorongás, és depressziós tünetek jelentkezhetnek gyakrabban.  

A bántalmazást követően a gyermeket gyakran meg kell tanítani az ingerekre reagálni, játszani, valakihez tartozni. A legtöbb bántalmazott gyermekben harag gyülemlik fel, amit sokszor maga ellen irányít a bántalmazó helyett, így meg kell küzdenie a kialakult negatív énképével, és a rá ragasztott bűnbak szerepével, melyhez egyes esetekben elkezd igazodni. Szükséges, hogy a gyermek ne maradjon magára, legyen számára elérhető egy támaszt nyújtó, gondoskodó személy, akitől megkapja a dicséretet, a pozitív ráhatást, és a segítséget abban, hogy megtanuljon másokhoz kötődni patológiás tényezők nélkül.   

A következő részben a gyermekbántalmazás hosszú távú hatásairól olvashattok, ahol középpontban a gyermekkorában bántalmazott felnőtt emberi kapcsolatai lesznek.

 

Szerző: Nemes Judit

 

Felhasznált irodalom:

Babity M. (2012). A bántalmazás és elhanyagolás következményei, hatása a gyermek személyiségfejlődésére. Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ.

Bauer B. (2013. január 27.). Kodifikált Gyermekbántalmazási Módozatok.

http://blog.bauerbela.ro/2013/01/kodifikalt-gyermekbantalmazasi-modozatok_27.html

Herczog M. (2007). Gyermekbántalmazás. Budapest: Complex Kiadó

Herman J. (2003). Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig. Budapest: Háttér Kiadó

Révész Gy. (2004). Szülői bánásmód. Gyermekbántalmazás. Budapest: Új Mandátum Kiadó

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Otthon maradok, otthon alkotok…

Otthon maradok, otthon alkotok…

Pályázat típusa: rajzpályázatKorcsoport: óvodások, alsó tagozatos iskolásokBeküldési határidő: 2020. május 30.
Ha újra itt a nyár - Jól jön a "digitális" szülői felügyelet!

Ha újra itt a nyár - Jól jön a "digitális" szülői felügyelet!

Te is szeretnéd biztonságban tudni a nagyobb gyerekeidet? Jó lenne, ha nyáron nem a kütyüket nyomkodnák egész nap? Találtam egy hasznos alkalmazást, amivel nyomon követheted, hogy mikor, merre jár, szabályozhatod a képernyőidőt és a tartalmakat is. Érdekel?
21 retró fotó a babakocsi százéves történetéből

21 retró fotó a babakocsi százéves történetéből

Milyen babakocsiban tologatták a szüleinket és nagyszüleinket? A századfordulótól a 1980-as évekig bemutatjuk a legérdekesebb modelleket a Fortepan képei alapján.
Napló egy három gyermekes család életéről a koronavírus idején

Napló egy három gyermekes család életéről a koronavírus idején 23.

Nem hosszú idő 2 hónap. Tényleg nem. Mégis mennyi mindent megváltoztatott. Mi is mennyit változtunk.
Ugrás az oldal tetejére