Jelenlegi hely

Mobilvilág…

A minap egy nagymamával beszélgettem, aki némi felindultsággal, de talán inkább fásultsággal osztotta meg a következő történetet velem:

Kép forrása: pixabay.com

Kedvesem, képzelje a minap a vásárcsarnoknál vártam a buszt, amikor a megállóba érkező járműhöz távolabbról kézen fogva egy fiatal nő és egy 4 éves forma kisleány futott. Mi, akik már korábban ott álltunk, szép sorban felszálltunk, a sofőr pedig, elég szokatlan módon, türelmesen megvárta azt hogy az édesanya is odaérjen a lánykával. Felszálltak, még helyük is akadt, így lehuppantak, épp mögém egy kettős ülésre. A nyári kisruhát, csinos kis copfot viselő kislánynak aranyosan be nem állt a szája. Már a buszra való fellépés közben, még levegőt kapkodva, egyik szavát a másikba öltve mondta a magáét: „Anya, anya, mondtam, hogy megvár a buszos bácsi, de milyen jó, hogy így tudunk futni, persze, mert az oviban is mindig futkározunk, és anya, te is milyen gyors voltál és…”

Szóval csak beszélt, mesélt, igazi kis cserfes teremtés volt…

De az anyukája igazán rá sem figyelt… Ahogy leültek, rögtön elővette a mobiltelefonját és nagy bőszen belemerült a… a nem is tudom micsodába. Talán cikkeket olvasott, talán képeket nézegetett, talán valakivel üzeneteket váltott, a lényeg az volt, hogy a néhány „ühüm”, „aha” hangokon túl nem nagyon reagált a kislánya által elmondottakra.

Pedig a kislány folyamatosan ránézve, láthatóan neki szánta a történeteit…

Elszomorodtam a jelenettől. Mert ez az anyuka totál nem figyelt a gyerekére. Ahogy a minap, a budapesti strandon meghalt kislány anyukája is tette, aki a hírek szerint a telefonját babrálva, nem figyelt a sajátjára.

És nap, mint nap látom a házunk előtti parkban is az anyukákat, ahogy tolják a babakocsit, vagy ülnek a játszótéri homokozó mellett a padon és… és nyomkodják a telefont.

Ahelyett, hogy látnák, figyelnék, dicsérnék, esetleg együtt játszanának a gyermekeikkel.

Nem mondom, hogy „bezzeg a mi időnkben”, mert ez álságos lenne.

De talán mi, anno jobban figyeltünk a gyerekeinkre.

Talán…

Olvasói levél

Van olyan történeted, gondolatod, amit szívesen megosztanál a Pécsimami olvasóival? Küldd el nekünk az info@pecsimami.hu e-mail címre.

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Kuckózás textillel – 3 melegítő ötlet régi takaróból

Kuckózás textillel – 3 melegítő ötlet régi takaróból

Beköszöntöttek a hűvös novemberi esték. Ilyenkor jólesik bekuckózni egy film, egy könyv és egy bögre tea mellé – különösen, ha közben a kezünk és a lábunk sem fázik. Ehhez most három praktikus varrós ötletet mutatunk, amelyekhez egy régi polártakarót vagy más puha textilt is újra felhasználhatsz.
Adományozz okosan! – Tippek a jótékonysághoz

Adományozz okosan! – Tippek a jótékonysághoz

Jót tenni, valamit adni mindenki tud, akár időt, odafigyelést, megosztást. A támogatás nemcsak anyagi jellegű lehet, hanem szakértelem átadása, egy fontos ügy népszerűsítése, vagy lelki segítség formájában is megjelenhet. 
Amikor a halottak visszatérnek - Különleges szokások világszerte halottak napjára

Amikor a halottak visszatérnek - Különleges szokások világszerte halottak napjára

Cukorkoponyák, uborkaló vagy fehér krizantén, máglya vagy lótuszmécses... megannyi formája a halottakról való megemlékezésnek. A halottak kultusza, a megemlékezés róluk szerte a világon – ha más-más formákban is – de megtalálható.
A legszebb gyerekcipő is árthat, ezekkel a hibákkal veszélyeztethetjük gyermekünk lábát

A legszebb gyerekcipő is árthat, ezekkel a hibákkal veszélyeztethetjük gyermekünk lábát

Jellemzően egészséges lábbal születnek, mégis sok gyereknek lesz lábproblémája.
Ugrás az oldal tetejére