Vasárnapra virradóra, pontban hajnali 2-kor kell átállítani az órákat 3-ra, de természetesen aki nem időpontra siet valahová, az ráér reggel is tekergetni, gombokat nyomogatni. Vigyázat, egyes intelligens masinák (mobiltelefonok, számítógépek) átállnak maguktól is a helyes időre, így könnyen előfordulhat, hogy a hálóban 7 óra van, viszont a konyhában már 8!
Az össznépi időzavart okozó megoldást hazánkban 1980-ban vezették be. A tudósok között máig élénk vita zajlik arról, hogy valóban spórolunk-e ezzel energiát, vagy felesleges az egész procedúra. Nos, valóban sokat változott a világ az elmúlt 32 évben, ám az biztos, hogy a nyár leghosszabb napján óraátállítás nélkül 3 óra 45-kor lenne napfelkete és 7 óra 46-kor napnyugta; így "hajnalban" órákon át ragyogó napsütésben alhatnánk, a grillezéshez pedig lámpát kellene kapcsolni. A nyári időszámítás ezt a csúszást igyekszik mérsékelni. A magyar szakemberek tapasztalatai szerint az átállítással annyi energiát takarít meg az ország, mintha egy napig semmilyen elektromos eszközt nem használnánk.
Ugyan a közérzetünkre rövid távon negatív hatást gyakorol az átállítás, ám ez a reakció elenyésző ahhoz képest, amikor valaki időzónákon utazik át. Kisgyermekeknél és a szoros napirend szerint élő felnőtteknél értelemszerűen fáradtság, kimerültség, fejfájás, ingerlékenység jelentkezhet; ezt azzal küszöbölhetjük ki, ha az egy órás átállást több részletben, például 20 percenként vezetjük be, három napon át.
Hosszú távon azonban mindenképpen jobban járunk, hiszen az óraátállítás is a tavaszt jelzi. Nyáron hosszabban tartózkodhatunk a természetes fényben, ami köztudottan nagyszerű hangulatjavító és D-vitamin forrás egyaránt. Élvezzük ki tehát a nyári időszámítást, és gondoljunk arra, milyen jó lesz majd októberben, amikor egy hűvös, őszi hajnalon "visszakapjuk" a most megtakarított időt!
