A parlament elé került változatban már szerepel a védett kor intézménye, illetve védelem illetné meg a várandős nőket és a kisgyermekes anyákat is, illetve fizetett szabadságot kapnának az apák is. Az esélyegyenlőségről viszont egy szó sincs a javaslatban, az indoklás szerint nem is véletlenül.
Az új Munka törvénykönyvének (Mt.) első, júliusban nyilvánosságra hozott verziójából kimaradt az úgynevezett védett kor, vagyis az a ma is érvényes szabály, hogy a nyugdíjkorhatárhoz öt évnél közelebb álló munkavállalókat csak különleges esetben szabad elbocsátani. Ennek megszüntetésétől a kormány szinte azonnal visszakozott, így a parlament elé került tervezetben már szerepel, hogy a nyugdíj előtt állókat csak úgynevezett azonnali hatályú felmondással lehet elküldeni.
Az azonnali hatályú felmondás lényegében megfelel a jelenlegi Mt-ben található rendkívüli felmondásnak. Azt lehet ezen a módon elküldeni, aki "a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi", vagy pedig "olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi". A korábbi gyakorlat szerint azt bocsátották el így, aki például nem járt be a munkahelyére, vagy valamilyen kapitális hibát követett el.
Természetesen a védett korban lévő dolgozókat is el lehet bocsátani "a munkáltató működésével összefüggő" okból, például kényszerű leépítés miatt. A törvényjavaslat szerint azonban ezt csak akkor lehet megtenni, ha a munkaadónál nincs olyan üres álláshely, ami a védett korú munkavállaló "képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő", vagy a felajánlott munkakört az alkalmazott elutasította.
Az idősebb dolgozók védelmét szolgálja az a szabály is, amely magasabb végkielégítést írna elő a védett korban lévő munkavállalók elküldése esetén. Ezeknek az embereknek a munkahelyen eltöltött idő függvényében legfeljebb háromhavi bérüknek megfelelő összeggel nagyobb végkielégítés járna, mint amit egyébként a törvény a többi munkavállalónak előírna.
A javaslat szerint tilos lenne felmondani a várandós nőknek, a szülési szabadságon lévő anyáknak, vagy a gyermeküket gondozó, fizetés nélküli szabadságon lévő anyáknak. A tilalom vonatkozna azokra a nőkre is, akik mesterséges megtermékenyítési programban vesznek részt (ez hat hónapnyi védettséget biztosítana). A védelem csak akkor illetné meg a terhes vagy lombikbébi-programban részt vevő nőt, ha még a felmondás közlése előtt szól erről a munkaadónak, vagyis nem lehet utólag erre hivatkozva elkerülni a kirúgást.
A nyugdíj előtt álló munkavállalókhoz hasonló védelem illetné meg a dolgozó anyákat is, amíg gyermekük el nem éri a hároméves kort. A javaslat előírná, hogy ha egy anya - szintén a gyermek hároméves koráig - ezt kéri, akkor a munkáltató köteles őt szerződésmódosítással részmunkaidőben alkalmazni.
A törvényjavaslat parlamentnek benyújtott változata már gondolt az apákra is: a júliusi változatban még csak az szerepelt, hogy az apák fizetés nélküli szabadságra mehetnek, ha gyerekük születik, a legújabb verzió szerint viszont a gyermek megszületése után öt, ikerszülés esetén pedig hét nap pótszabadságot kapnának. Szintén a férfiakat érinti, hogy a törvényjavaslat szerint védettséget élveznének az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők, szolgálatuk idején nekik sem lehetne felmondani.
Alig foglalkozik viszont a javaslat az esélyegyenlőséggel. A fogyatékossággal élő munkavállalókról például a szövegben mindössze annyi szerepel, hogy a foglalkoztatásuk során "gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról". Az indoklás szerint ez szándékos, mivel "ezt a jogalkotási célt a magyar jogrendszerben a 2003. évi CXXV. törvény (Ebtv.) valósítja meg", azt kell alkalmazni a jogszabályban felsorolt speciális helyzetekre.
Forrás: www.origo.hu
