Ebben is nagy segítséget jelent a kerékpár. Persze felvetődik a kérdés, hogyan lehetséges mindez, ha számos diéta már csődöt mondott. A titok a rendszerességben rejlik. Mindenki tudja, hogy a fogyás alaptörvénye a bevitt és elégetett kalóriák különbségében mutatkozik meg; ha több energiát használunk, mint amennyit beviszünk, a szervezetünket arra kényszerítjük, hogy a zsírtartalékokhoz nyúljon.
Aktív kerékpározás közben a tempónktól, a terepviszonyoktól és az edzettségi fokunktól függően nagyjából 400-1000 kalóriát égetünk el egyetlen óra alatt. Egy passzív életmódot folytató átlagos testalkattal rendelkező felnőtt nő napi kalóriaszükséglete 1300-1400, egy férfié 1700-1900 kalória. A mozgás jelentős mennyiségű kalória elégetéséhez járul hozzá, így téve lehetővé a felhalmozott tartalék csökkentését. Megfelelő összetételű táplálkozás esetén jelentős izomnövekedés is elérhető.
Fontos elmondani, hogy a kerékpározás relatív alacsony igénybevételt jelent az ízületek számára. Ha futunk, vagy futással járó sportot űzünk, gyakorlatilag minden másodpercben az egyik lábunkra terheljük a teljes testsúlyunkat; kerékpározás esetén ilyen nem fordul elő. Ennek ellenére túlzás lenne azt állítani, hogy biciklizés közben nem sérülhetünk, de ez lényegesen kisebb valószínűséggel történik meg, mintha futással járó sportot választunk.
Aki rendszeres mozgást végez, az élvezheti a gyorsabb szívverés és a jobb keringés jótékony hatásait. Nem véletlen, hogy a kerékpárral munkába járók körében alacsonyabb a szívbetegségek kialakulásának kockázata.
Sőt, még a tüdő állapota is javítható a rendszeres kerékpározásnak köszönhetően, noha a városi közlekedés miatt ez egy vitatott állítás. Tény, hogy fizikai aktivitás közben több levegőt szívunk be, így a belélegzett szennyezőanyagok mennyisége is magasabb, mintha nyugalmi állapotban lélegeznénk. Ennek ellenére számos kutatás bizonyította, hogy a kerékpáron ülve kisebb szmogterhelés ér bennünket, mint a tömött városi utakon. A magyarázat abban keresendő, hogy a kerékpáron ülve a fejünk magasabban helyezkedik el, illetve a légmozgás segít csökkenteni a felszálló szennyeződések mennyiségét, míg gépkocsiban ülve a szennyezőanyagok megrekednek a kabinban. Persze nem mellékes, milyen légszűrő berendezéssel rendelkezik az adott gépjármű.
Ritkán esik szó róla, de a kerékpározás jótékony hatást gyakorol a szellemi teljesítőképességre is.
A javuló vérkeringés, illetve a szaporább légzésnek köszönhető oxigéndúsabb véráram javítja az agy vérellátását. Ha napi rendszerességgel kerékpározunk, illetve így járunk munkába, akár lényegesen növelhetjük a hatékonyságunkat szellemi munkavégzés közben. És még éjjel is jobban alhatunk!
Érdemes beszélni arról is, hogy a rendszeres testmozgás ellenállóbbá tesz minket a szezonális megfázással, illetve más fertőző betegségekkel szemben. A kutatások szerint a rendszeres testmozgást végzők átlagosan 40%-kal kevesebb időt töltenek szezonális megbetegedésekről szenvedve. Akár a kisebb intenzitású mozgásformák is hatékonyak az esszenciális proteinek termelésének és a fehér vérsejtek aktivitásának javításában. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kimerítő edzések után átmenetileg csökken a szervezet ellenállóképessége. Szerencsére ez könnyen ellensúlyozható, ha kellő figyelmet fordítunk a megfelelő táplálkozásra, illetve az elégséges alvásra.
Szponzorált tartalom
