Keretezzük át a gondolkodásunkat
Tudomásul kell vennünk, hogy a számítógép egyszerűen az életünk szerves része, és ez csak egyre inkább így lesz. Éppen ezért nem kezelhetjük tősgyökeres ellenségként, még akkor sem, ha a gyerek számítógépezési szokásairól van szó. A számítógép egy olyan megkerülhetetlen használati eszköz, mint mondjuk az autó – lehet ugyan nélküle élni (sokan élnek is, különböző okokból), de modern életvitel mellett ez elég sok nehézséggel jár. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor azt is egyre világosabban látjuk, hogy az autózási szokásainknak rengeteg kártékony következménye van a környezeti ártalmaktól a városi közlekedés ellehetetlenülésén át a mozgásszegény életmód testi-lelki hatásaiig. Mindezek erősen megkérdőjelezik, de legalábbis megfontolandóvá teszik az autózási szokásainkat – ám ez nem jár szükségszerűen együtt azzal, hogy az autót mint közlekedési eszközt generálisan kidobjuk. Sokkal inkább azt jelenti, hogy felül kell bírálnunk a szokásainkat, és
kialakítani annak szükséges mértékét és módját, akár egészen új – például közösségi – formákat bevezetve.
A számítógéppel kapcsolatban a gondolkodásunk hasonló „átkeretezésére” van szükség: ismerjük el (és meg!) az előnyeit, és keressük meg azt a módot és mértéket, amit a magunk és gyermekeink számára egészségesnek és előremutatónak gondolunk. Amivel plusz értéket hoz az életünkbe, nem pedig elvesz abból.
Lássuk benne a hasznos skillt
A számítógép-használat és az informatikai alapok elsajátítása már gyermekkorban rengeteg különböző hasznos skillt fejleszt ki tudatosan vagy egyszerűen csak a napi használat révén, amelyek mind-mind megtérülnek az élet egyéb területein is. (Ez egyébként a felnőttkori IT- képzésekre is igaz.)
A kognitív készségek fejlődése
Kétségtelen, hogy az úgynevezett digitális készségek egyik fő hozadéka a kognitív készségekben mérhető, mivel egyértelműen fejlesztik:
- a logikus és az analitikus gondolkodást,
- a problémamegoldó képességet,
- a kreatív, úgynevezett divergens gondolkodást,
melyek nemcsak az egyéb iskolai teljesítményekben köszönnek vissza (mondjuk matek- vagy nyelvtanórán), hanem egy életre megalapozzák gyermekünk gondolkodási kompetenciáit, bármilyen pályát választ is magának.
A személyes készségek fejlődése
Emellett olyan, szintén életre szóló készségei fejlődnek az informatika révén, mint:
- a kitartás,
- a próbálkozás, kísérletezés önbizalma,
- a sikerélmény, saját teljesítmény megtapasztalása,
- vakon gépelés,
és még sorolhatnánk.
Hogyan támogassuk ebben gyermekünket?
A mi dolgunk, hogy megadjuk a kereteket, ami az – egyébként szintén nem teljesen felesleges és tiltandó – „mobilozás” és „görgetés”, illetve a konstruktív számítógéphasználat közti egészséges arány megtalálását is jelenti. Ehhez pedig vonzóvá kell tennünk az utóbbit – és higgyük el, ez nem lehetetlen!
Számtalan kifejezetten izgalmas program létezik – appok és ingyenes weboldalak is –, melyek szinte észrevétlenül segítik az informatikai alapok, a programozás játékos tanulását. Van közöttük olyan, amelyik puzzle jellegű, míg másokkal saját játékot vagy animációt lehet létrehozni 3D környezetben. Imádják a gyerekek a különböző grafikus programokat, melyek szintén a kreatív felhasználói vonalat erősítik. Nagyon népszerű a kisiskolások között például a szereplők vezérlésére, animálásra használható Scratch, amivel appot vagy saját számítógépes játékot lehet létrehozni, és külön hozadék, hogy a gyermek egy közösség tagjává is válhat, ahol kipróbálhatják egymás fejlesztéseit, és visszajelzéseket adhatnak-kaphatnak.
Hosszú távú előnyök – szakmai lehetőségek
Az így megszerzett kognitív és személyes készségek az élet minden területén hasznosulni fognak, akár folyamatelemző közgazdász, akár ács vagy projektmenedzser lesz aztán gyermekünkből.
De a digitális tervezésnek és a 3D nyomtatásnak köszönhetően ezek a készségek utat nyitnak többek közt:
- a legkülönbözőbb tervezőmérnöki,
- a szédületes sebességgel fejlődő orvostechnológia és biotronika,
- az alkalmazott ipar- és képzőművészeti szakmák felé is.
És maga az IT világa – amellett, hogy minden gazdasági előrejelzés szerint egyre több szoftverfejlesztő szakembert igényel – sem csak a szigorúan vett programozásból áll. A fejlesztői munka is egyre inkább becsatornázza például:
- a kreatív szakmákat, ott van például az UX-tervező és az UI-designer, akik a felhasználói élményért, illetve a felület látványvilágának megtervezéséért felelősek;
- külön terület a hangeffektek és a mozgás-animálás, stb.;
- és mindezt olyan kommunikációs és marketing-szakembereknek kell menedzselniük, illetve eladniuk, akik rendelkeznek informatikai gondolkodásmóddal is,
hogy csak néhány kiragadott példát említsünk.
