Jelenlegi hely

Hogyan gyűjtsünk medvehagymát?

A Mecsekerdő a közelgő medvehagyma-szezonra tekintettel felhívja a figyelmet arra, hogy a népszerű növény gyűjtése során is felelős erdőlátogatással, fokozottan ügyeljünk a természet, az erdei ökoszisztéma megóvására.

A medvehagyma a lombos erdők, főként a bükkösök koratavaszi jellegzetes, hagymás növénye, amely a hegyek középső és magasabb régióiban, valamint a hűvösebb északi oldalakon, völgyekben fordul elő. Az erdei ökoszisztéma természetes része, a nedves, savanyú, vagy semleges kémhatású talajt kedveli, így ahol az élőhely jellemzői megfelelők, ott találkozhatunk vele.

Mivel az utóbbi években egyre népszerűbb gasztronómiai alapanyag, sokan élnek a lehetőséggel és természetes élőhelyén gyűjtik, ami fokozott terhelést jelent az erdei ökoszisztéma számára. Ezt – felelős erdőlátogatással – jelentősen csökkenthetjük azzal, ha erdőjáráskor lehetőség szerint nem térünk le a kijelölt turista-útvonalakról, így elkerülhetjük az erdő alján élő, számos védett, lágyszárú növény letaposását is. A Mecseket behálózó, több mint 800 kilométeres turistaút-hálózat nemcsak számtalan úticéllal szolgál, hanem az erdőbarát természetjárás feltételeit is biztosítja. A medvehagyma természetbarát gyűjtéséhez tartozik az is, hogy két leveléből csak az egyiket szedjük le, így a növény tovább tud élni, lélegezni, táplálkozni és táplálékot raktározni talajban megbújó hagymájában, amiből a következő évben ki tud hajtani.

A medvehagyma levele kizárólag nem védett területeken gyűjthető, saját szükségletére naponta legfeljebb két kilogramm mennyiségben. Az ezt meghaladó, kereskedelmi célú gyűjtéshez az erdőgazdálkodó engedélye szükséges. A tájékozódást és a különböző besorolású területek azonosítását a Mecsekerdő honlapján közzétett térkép, illetve a mobiltelefonról is elérhető „Erdőtérkép” segíti.

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
2025 a masni éve

2025 a masni éve

Náluk minden karácsony ugyanúgy kezdődött. A doboz lekerült a polcról, előkerültek a régi díszek, a konyhát betöltötte a fahéj és a sütemény illata. Ugyanaz az abrosz, ugyanazok az ízek, ugyanazok a megszokott mozdulatok. Idén azonban anya megállt egy pillanatra.
Ugrás az oldal tetejére