Jelenlegi hely

Koszos kezek = hanyag gyerek? Nem. Egyszerűen gyerek.

Egy pár igen nehéz év van mögöttünk, járvány, háború, drasztikus áremelkedések, infláció, nem csoda, hogy lassan mindentől félünk, különösen a bacilusoktól, vírusoktól. Az újságok ontják felénk a rémisztő híreket, magánbeszélgetések alatt gyakran előkerülő témák ezek. Tényleg félelemben kell élnünk és a gyerekeinkbe is félelem csíráját akarjuk elültetni?


A fotó illusztráció! Forrása: pexels

Már-már kényszeresen takarítunk, fertőtlenítünk, keressük a jobbnál jobb gépeket, megoldásokat, amelyekkel eltüntethetünk környezetünkből minden zavaró tényezőt. Keresgéljük az újabbnál újabb, erősebbnél erősebb porszívót, mosó- és mosogatógépet, hogy mindentől hatékonyabban megszabadulhassunk. Az áruházak pedig rendelkezésünkre bocsátják az eszközöket. Nekünk vásárlóknak kell észnél lennünk, hogy „ne essünk át a ló túloldalára”, amikor kiválasztunk egy háztartási gépet. Tényleg szükségünk van rá? Nem lenne esetleg jobb megjavíttatni a régi, bevált gépet? Ha kell venni újat, érdemes összehasonlítani az árakat. Ugyanazt a márkájú és típusú gépet eltérő áron szerezhetjük be más-más értékesítőtől. Keressük meg (online) az akciós újságokat, s akár az is kiderülhet, hogy például az Euronics akciók között olcsóbban jutunk hozzá a géphez, mint egy versenytársánál. Pár perc alatt ezreket spórolhatunk.

Mielőtt azt gondolnánk, minden kórokozótól távol kell maradnunk, hogy szupertisztává, higiénikussá kell tennünk saját kis világunkat, talán ráeszmélünk egy idő után: gondolkodásunkat kell megváltoztatnunk, át kell értékelnünk a higiéniáról alkotott képünket. Nem tüntethetünk el a Földről minden bacilust, vírust. Nem irthatunk ki minden bogarat, mindent, ami szerintünk nem illik az általunk megalkotott világképbe. Ismét együtt kell élnünk azokkal a természetben meglévő, tulajdonképpen ártalmatlan dolgokkal, életekkel, amelyektől régebben sose féltünk, nem aggódtunk jelenlétük miatt.

Nagyon sok gyereken megfigyelhető a rettegés akár egy szúnyogtól vagy egy ártalmatlan póktól, egy berepülő méhecskétől. Sajnos sok film ábrázolja ezeket az apró lényeket sokkoló módon, elhitetve a gyerekkel, hogy ártani akarnak nekünk, veszélyesek reánk. A felelősen gondolkodó szülő változtatni akar ezen a tendencián, megpróbálja elmagyarázni a természettel való pozitív viszony módját.

Segíthet a fiatalok természetszeretetének növelésében egy nyári táborozás, amelynek során egy jó pedagógus eloszlathatja a tévhiteket a fejekből. Egy erdei táborozás során óhatatlanul érintkezésbe kerülünk a sok-sok körülöttünk lévő picurka, vagy akár nagyobbacska rovarral, bogárral, kissé piszkos lesz a kezünk. És mégis életben maradunk. Az erdei patakban, amelyben esetleg kimossuk a zokninkat, vagy hűsítően megmártózunk a nagy nyári melegben, ott él a kis molnárka. Ezek a kis poloskák a fizika törvényeit meghazudtolva járnak a víz felszínén, ilyent talán még sosem látott egy városi gyermek. Ilyen és ehhez hasonló különlegességekkel megismertetve a gyermeket elmagyarázhatjuk a természet és az ember harmonikus kapcsolatának fontosságát. Az erdei talajon élő ezer féle bogár megfigyelése egy életre meghatározhatja a fiatal további érdeklődését, akár botanikussá is válhat az élmény hatására. A hangyák csodálatos társadalmával megismerkedő gyermek rádöbben ezeknek az apró lényeknek az összetett világára, megtanulja, nem szabad bántani őket, hiszen legtöbbször zavartalanul létezhetünk egymás mellett. 

Sátorozás közben egy-egy pók meglátogat bennünket, reggelre pókhálót találhatunk az este elhelyezett hátizsákunkon és mégsem történik tragédia. Magyarázzuk el, hogy a kör alakú pókhálóknál a szálak egy középpontból indulnak kifelé, más szálak spirálként fekszenek a központból induló szálakra. A központi szálak a támasztófonalak, amelyeken a pók mozoghat. A spirálos szálak befogási feladatokat látnak el, és segítik a rovarok rögzítését. Ez egy nagyon intelligens építmény, alapos tanulmányozást is megér. A pók mozgását is érdemes megfigyelni, a hálón a speciális karmok segítik, három horog van a lábak mindkét végén, amik közül a középsőt használja, hogy szorosan megragadja a szálakat.

Amikor egy hozzáértő, elhívatott nevelő mindezeket és a tudástárában lévő többi érdekességet elmeséli a gyerekeknek, a gyerekek biztosan nyitottakká válnak a természet csodáira, nem fognak utálattal, undorral nézni ezekre a teremtményekre.


A fotó illusztráció! Forrása: pexels

Táborozás során azt is megtanulják a gyerekek, hogy ha koszos, poros esetleg sáros is lesz a holmijuk nem kell azonnal eldobni, kis munkával saját maguk használhatóvá tehetik újra.

Régi mondás, de igaz, amelyik gyerek három éves koráig nem eszik meg egy kiló koszt az nem is igazi gyerek. Kutatások bizonyítják, az ultra higiénikus környezet nagyon sokat árt a gyerekeknek. A kosszal nincs semmi probléma: a fertőző kórokozók ugyanis nem mindig a kosszal járnak együtt, egy kis kosszal való találkozás gyermekünk immunrendszerének edzéséhez bizonyítottan ajánlott. Engedni kell a valódi világgal való találkozást, ne szidjuk meg mindig, ha ruhája, arca esetleg picit piszkos lesz, mindent ki lehet mosni, le lehet törölni, de a tapasztalat pótolhatatlan.

Szponzorált tartalom

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
2025 a masni éve

2025 a masni éve

Náluk minden karácsony ugyanúgy kezdődött. A doboz lekerült a polcról, előkerültek a régi díszek, a konyhát betöltötte a fahéj és a sütemény illata. Ugyanaz az abrosz, ugyanazok az ízek, ugyanazok a megszokott mozdulatok. Idén azonban anya megállt egy pillanatra.
Ugrás az oldal tetejére