A Pécsi Tudományegyetem és a város egysége sokaknál számít, amikor Pécsre jelentkeznek. A Közgazdaságtudományi Karon harmadéves Szalai Adél alapos tájékozódás után döntött. – Amellett, hogy az Educatio Kiállításon a PTE-s diákok személyes sztorikat és élményeket is elmeséltek, egy nyílt napon is jártam Pécsen. Élveztem a turizmusról szóló előadást, és megtapasztaltam a családias légkört, feltűnt, hogy milyen kedvesek az emberek és szuper a kávézó a kar udvarán. Sok apróság összessége miatt döntöttem úgy, hogy ide jövök, máshova nem is jelentkeztem.
Hozzánk eljöttek az iskolába a PTE hallgatói, és amikor egy ilyen előadás után odamentem az egyikükhöz a kérdéseimmel, kitartóan válaszolt mindenre vagy fél órán keresztül – idézi fel Kiss Dániel, aki angol-biológia szakon készül tanári pályára a BTK és TTK képzésében. – Mindent átbeszéltünk a diákéletről, a saját élményeit ismerhettem meg. Az oktatási kiállításon is jártam, a standok közül a PTE tűnt fel a legmesszebbről, táncoló tigrissel és zenekarral. Amikor pedig az egyetem Ifjúság úti campusára először eljöttem, megfogott, milyen modern és egyszerre szép a környezet, a botanikus kert, ami nemcsak a biológia szak miatt lett fontos nekem, hanem egyébként is szeretek ott sétálni. A közelség is számított: egy Tolna megyei faluból költöztünk Pécsre úgy tíz éve édesanyám munkája miatt, lényegében itt nőttem fel és fontos volt az is, hogy itthon maradhassak segíteni.
Pécsen van a helye – ezt vallja Adél is, aki Somogyban belenőtt a vendéglátásba, a családja Balatonlelle közelében egy halsütödét üzemeltet. – Már nyolcadikos koromtól ott dolgozom, szeretek emberekkel foglalkozni, jó látni az örömet az arcokon amikor ízlik nekik, amit kínálunk és öröm fogadni az évről évre visszajáró vendégeket. Én is imádok enni és utazni, így kézenfekvő volt számomra a Közgáz turizmus-
vendéglátás szakja.
– Mit jelent az a sajátos pécsi-egyetemi élet, ami olyan sokakat megfog? Mi különösen értékes, amiről máshol talán nem is tudnak?
– Csak egy példa, hogy a Közgázon a turizmust oktatók mind név szerint ismernek minket – árulja el Adél. – Nem azt érzem, hogy csak egy vagyok valami nagy tömegben, igazán emberi a légkör, és nemcsak a körülbelül harminc fős szakomon, de a nagy előadásokon is, ahol ennek a létszámnak a többszöröse együtt van.
– A város élhetősége nagyon bejön, hogy messze nem olyan zsúfolt, mint Budapest – teszi hozzá Dániel.
– Az egyetem sokkal inkább együtt él Péccsel, az órák után nem tűnik el mindenki a város különböző szegleteiben, hanem megtaláljuk egymást, megvannak a programok és közös helyek, ahol találkozunk. A szakon is összetartó, segítőkész kis csapatot ismertem meg, akikkel a tanárképzésben egy évfolyamon vagyunk a törisektől a tesisekig. Legyen az nagy előadás vagy gyakorlat, segítjük egymást, aki amiben jó, abban segíti a többieket és így mindenki együtt halad előre.
Mindehhez jön még, hogy az órák és a kikapcsolódás mellett tapasztalatszerzésre, gyakorlatra is bőven jut lehetőség, amit kapcsolatépítésre is lehet használni. Adél dolgozott már egyetemi rendezvényeken, konferencián, nyílt napon, de azt is szereti, hogy a testnevelést például a Táncoló Egyetem salsa-óráival is lehet teljesíteni. Hobbiból pedig japán nyelvet tanul. Dániel a Vöröskeresztnél kezdett önkénteskedni, majd munkatársként felvették, most az elsősegélynyújtás vizsgákat és a felkészítő oktatást szervezi. Az egyik hobbija a társasjáték, ennek megismertetésére a barátaival egyesületet is indítanak hamarosan. Az egyetemen is talált különlegességeket, például élménypedagógiát is tanult, ezt a tanári munkában tervezi
hasznosítani.
Az elmúlt hónapokban megéltük, milyen gyorsan változik a világ, átalakul az utazás, ahogy az oktatásban is egészen új kihívások jöttek be. Igazítani kell a terveiteket mindehhez?
– Az első nagy változás, hogy a szakmai gyakorlatot ezen a nyáron kellett volna csinálnom, egy konferenciaszervező pozícióra jelentkeztem, de ez leghamarabb augusztustól indulhat. A távolabbi terveim a vírus miatt egyáltalán nem változtak. Továbbra is a turizmus-vendéglátásban szeretnék dolgozni, mert úgy érzem, az emberek mindig is akarnak majd utazni, étterembe járni, új dolgokat megismerni, én meg szeretek ebben segíteni.
– A tanári pályára készülve úgy látom, a karantén nemcsak új helyzeteket, de rengeteg megoldási ötletet is hozott – mondja Dániel. – Mindenki láthatta, hogyan lehet online is kiváló órákat tartani, és ebből rengeteg elemet át lehet vinni a személyes oktatásba is. Ezeket az új tapasztalatokat másként valószínűleg nem ismerhettünk volna meg, és nagyon izgalmas lesz, hogy mindez hogyan hat vissza a tantermi oktatásra.
Forrás: ferling.hu
