Jelenlegi hely

Tehetség a 21. században – Atipikus fejlődési konferencia

A gyermeki tehetség kibontakozása elsősorban a környezeti hatásokon múlik – a 21. századi tehetségfogalom változásával is foglalkoztak az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Atipikus Fejlődés Módszertani Központjának workshopján.

Kit tekintünk tehetséges gyermeknek? Az adottságoknak vagy a környezeti hatásoknak van nagyobb szerepük a diákok képességeinek kibontakozásában? És ami a legfontosabb: milyen típusú tehetségekre van szüksége a 21. század társadalmának?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Atipikus Fejlődés Módszertani Központjának harmadik, online műhelykonferenciáján. A workshop kapcsán Gyarmathy Éva, a főiskola oktatója, klinikai- és neveléslélektani szakpszichológus véleményét kérdeztük.

„A tehetséges gyerekeket legtöbbször az átlagostól eltérő neurológiai fejlődés jellemzi, ami akár hasonló lehet a tanulási, figyelem-, a hiperaktivitás vagy az autizmus spektrum zavarral küzdő diákok némely sajátosságához” – állítja Gyarmathy Éva, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, klinikai- és neveléslélektani szakpszichológusa.

A szakértő szerint a tehetség is tekinthető egyfajta – pozitív előjelű – devianciának, ám a képességek kibontakozása legalább annyira a környezeti hatásokon, mint a gyermek adottságain múlik. „Nincs tehetséges gyermek tehetséges környezet nélkül” – állítja Gyarmathy Éva.

Az átlagostól eltérő tanulási képességeket és fejlődési utat mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak érdemes lehetőségként értelmezniük. Egy figyelemzavaros gyermek esetében hátrány lehet, hogy ők nem tudnak hosszú ideig egyetlen dologra fókuszálni, ezek a gyerekek ugyanakkor egy egészen sajátos látásmóddal, az átlagostól eltérő gondolkodási struktúrával rendelkeznek.

A mai oktatási gyakorlatban megszokott SNI, BTMN, figyelemzavar, tanulási zavar stb. kategóriák használata helyett érdemes lenne a bennük rejlő rejtett képességeket jobban kihasználni, az ő sajátos gondolkodásmódjuk ugyanis sokszor olyan újszerű, kreatív, váratlan megoldások felfedezésére ad lehetőséget, amelyre az iskolában átlagosan, vagy jól teljesítő gyermekek nem feltétlenül képesek.

A gyakran atipikusan fejlődő kreatív gyermekek tudására óriási szükség van. Ma, amikor a mesterséges intelligencia már nemcsak egy komplett esszé megírására képes, de akár az orvosi egyetemet is elvégzi helyettünk, már nem a tudás birtoklása a legfontosabb. Felértékelődik az intuíció, a probléma érzékenység, a szokásostól eltérő gondolkodás – állítja a szakértő. 

A szülők és a pedagógusok feladata, hogy gyermekeknek az őket körülvevő világot megmutassák, és segítsenek a kicsik érdeklődésének felkeltésében – ha ez sikerült, akkor már „csak” a gyermeki érdeklődés kiszolgálására és az adott területeken való elmélyülésre kell lehetőséget teremteni.

„A mai iskolarendszerrel a legnagyobb baj az, hogy a tehetséget még mindig a 20. század elején kialakult módszerekkel kezeli, méricskéli. A pedagógusok a legtöbb esetben úgy gondolják, hogy a feladatuk a tehetségek felkutatása, kiszűrése és fejlesztése. Ma már azonban nem a tehetségesek „felcímkézése” a cél, hanem azt kell megtalálnunk, hogy egy gyermek mitől tud tehetségessé válni, mert a környezeti hatásoknak óriási szerepük van” – magyarázza Gyarmathy Éva.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán működő Atipikus Módszertani Központ kurzusai és programjai lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyakorló és képződő pedagógusok minél alaposabb tudást szerezzenek az atipikus gyermekek fejlődési sajátosságaival kapcsolatban. Ezt segíti a 2018-ban indított, a főiskola hallgatóin és oktatóin túl a gyakorló pedagógusok és szülők számára is nyitott workshop is, amelyet február végén online formában rendeztek meg.

A Műhely következő workshopjára várhatóan április 18-án kerül sor.

Forrás: sajtóközlemény

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

11 dolog, amire az utazás tanított

12 dolog, amire az utazás tanított

Szélesebb látókör, inspiráció, problémamegoldás, mélyülő önismeret, újabb nézőpontok… Minden utazás tanít valamit.
Ingerlékeny, türelmetlen, túl van pörögve? És tessék mondani, hogy aludt?

Ingerlékeny, türelmetlen, túl van pörögve? És tessék mondani, hogy aludt?

Egyre több ismerősöm említi, hogy nem alszik jól, fáradt, türelmetlenebb, rosszabbul koncentrál, nem halad olyan gyorsan a napi feladatokkal. Ijesztőbb, hogy tinédzser gyerekeim ugyanezzel küzdenek időnként.
Jó napot…

Jó napot…

Talán a legalapabb köszönési forma egy ember életében a címben szereplő formula, hiszen a találkozásaink túlnyomórészt ebben a napszakban történnek meg. Köszönés…
Az internetfüggő agy - mit tehet a szülő?

Az internetfüggő agy - mit tehet a szülő?

A technológia fejlődése minden korban befolyásolta az emberek életvitelét, szokásait. Napjainkban a világháló játszik jelentős szerepet életünkben. El kell ismerni az Internet gazdag információforrás, széleskörű a felhasználhatósága. Azonban egyre több tudományos bizonyíték mutat arra, hogy a túlzott használata a droghoz hasonlóan függőséget alakíthat ki.
Ugrás az oldal tetejére