Kit tekintünk tehetséges gyermeknek? Az adottságoknak vagy a környezeti hatásoknak van nagyobb szerepük a diákok képességeinek kibontakozásában? És ami a legfontosabb: milyen típusú tehetségekre van szüksége a 21. század társadalmának?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Atipikus Fejlődés Módszertani Központjának harmadik, online műhelykonferenciáján. A workshop kapcsán Gyarmathy Éva, a főiskola oktatója, klinikai- és neveléslélektani szakpszichológus véleményét kérdeztük.
„A tehetséges gyerekeket legtöbbször az átlagostól eltérő neurológiai fejlődés jellemzi, ami akár hasonló lehet a tanulási, figyelem-, a hiperaktivitás vagy az autizmus spektrum zavarral küzdő diákok némely sajátosságához” – állítja Gyarmathy Éva, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, klinikai- és neveléslélektani szakpszichológusa.
A szakértő szerint a tehetség is tekinthető egyfajta – pozitív előjelű – devianciának, ám a képességek kibontakozása legalább annyira a környezeti hatásokon, mint a gyermek adottságain múlik. „Nincs tehetséges gyermek tehetséges környezet nélkül” – állítja Gyarmathy Éva.
Az átlagostól eltérő tanulási képességeket és fejlődési utat mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak érdemes lehetőségként értelmezniük. Egy figyelemzavaros gyermek esetében hátrány lehet, hogy ők nem tudnak hosszú ideig egyetlen dologra fókuszálni, ezek a gyerekek ugyanakkor egy egészen sajátos látásmóddal, az átlagostól eltérő gondolkodási struktúrával rendelkeznek.
A mai oktatási gyakorlatban megszokott SNI, BTMN, figyelemzavar, tanulási zavar stb. kategóriák használata helyett érdemes lenne a bennük rejlő rejtett képességeket jobban kihasználni, az ő sajátos gondolkodásmódjuk ugyanis sokszor olyan újszerű, kreatív, váratlan megoldások felfedezésére ad lehetőséget, amelyre az iskolában átlagosan, vagy jól teljesítő gyermekek nem feltétlenül képesek.
A gyakran atipikusan fejlődő kreatív gyermekek tudására óriási szükség van. Ma, amikor a mesterséges intelligencia már nemcsak egy komplett esszé megírására képes, de akár az orvosi egyetemet is elvégzi helyettünk, már nem a tudás birtoklása a legfontosabb. Felértékelődik az intuíció, a probléma érzékenység, a szokásostól eltérő gondolkodás – állítja a szakértő.
A szülők és a pedagógusok feladata, hogy gyermekeknek az őket körülvevő világot megmutassák, és segítsenek a kicsik érdeklődésének felkeltésében – ha ez sikerült, akkor már „csak” a gyermeki érdeklődés kiszolgálására és az adott területeken való elmélyülésre kell lehetőséget teremteni.
„A mai iskolarendszerrel a legnagyobb baj az, hogy a tehetséget még mindig a 20. század elején kialakult módszerekkel kezeli, méricskéli. A pedagógusok a legtöbb esetben úgy gondolják, hogy a feladatuk a tehetségek felkutatása, kiszűrése és fejlesztése. Ma már azonban nem a tehetségesek „felcímkézése” a cél, hanem azt kell megtalálnunk, hogy egy gyermek mitől tud tehetségessé válni, mert a környezeti hatásoknak óriási szerepük van” – magyarázza Gyarmathy Éva.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán működő Atipikus Módszertani Központ kurzusai és programjai lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyakorló és képződő pedagógusok minél alaposabb tudást szerezzenek az atipikus gyermekek fejlődési sajátosságaival kapcsolatban. Ezt segíti a 2018-ban indított, a főiskola hallgatóin és oktatóin túl a gyakorló pedagógusok és szülők számára is nyitott workshop is, amelyet február végén online formában rendeztek meg.
A Műhely következő workshopjára várhatóan április 18-án kerül sor.
Forrás: sajtóközlemény
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
