Jelenlegi hely

Kismamanapló - 8. hét

A Pécsimami kismamanaplója itt élő anyukák várandósságát kíséri figyelemmel: nyolcadik hét.



Nevem Rebeka, egy gyönyörű másfél éves kisfiam van, szeptemberre várjuk második gyermekünket. Lénárd Pécsett született természetes úton, most is így szeretnénk...
 
Hányinger-hányinger-hányinger. Egyszer sem hánytam. De többször is gondoltam rá. Reggelente nem sikerül tartanom a ritmust, eddig amíg elmosogattam, addig a Léni eljátszott egyedül, azután együtt reggeliztünk. Megtanult felmászni a székre, így amint megjelenek a konyhában már az asztalhoz is ül, és reklamál, hogy hol az a reggeli...


Ezen kívül annyira odavagyok reggel, hogy rá sem bírok nézni a házimunka-részlegre, amíg le nem gurítottam a félliteres forró teámat. Így először reggeli amint összeszedem magam, azután közös játék – én biztosan a földön ülve...és tizenegy körül nekiállok a főzés-mosogatás kérdéskörnek.

Akkor a Lénárd is jön a konyhába, jobb napokon „segít” zöldséget pucolni, máskor átsöpör a konyhán, mint egy hurrikán, és minden szekrényt kétszer is kipakol egymás után. Édesapám, A Papi, nagyon sokszor számíthatok rá, eddig sajnos nem mondhattam el neki, hogy ez a tesze-toszaságom terhesség miatt van, de most már úgy döntöttünk, nem várunk tovább.

Születésnapján mondtuk meg neki, miközben a Lénárdot tartotta ölében. Nem is tudom melyikünk volt jobban meghatódva. Imádja a Lénit – és ez kölcsönös. Mindenki más is megtudta a hírt, ki meglepődött, ki elgondolkodott... összességében mindenki örült az új családtag érkezésének. Nekem is könnyebb így, már kimutathatom a fáradtságot és a nyűglődésemet...

(2013. február)
 

 
Hajnal vagyok, 37. évemben járok. Jelenleg Hosszúhetényben élünk férjemmel és két gyermekünkkel, Benedekkel (7) és Emmával (1,5). Harmadik babánkat július vége körül várjuk. Pécsen szeretnék szülni. Mindhárom várandósságom tervezett volt és a természetes szülés híve vagyok. Az első babánál elkelt némi segítség, de bízom benne, hogy a harmadik baba világrahozatala is olyan jól sikerül, mint a másodiké. :)

 

Egyébként még mindig émelygés és gyomorfájás jellemezi mindennapjaimat és állandóan aludnék. Kicsit el is hanyagoltam a mosást, takarítást... És már kenyeret sem sütök minden másnap :( Örülök, ha az alapvető feladatokat ellátom, gyerekek, főzés.) Ha tehetem alszom. Szerencsére a férjem kisegít ebben.
 
Fölhívtam a védőnőt is, még gyorsan az ünnepek előtt ezt is el akartam intézni. Megkaptam a fehér kis unalmas küldejű kiskönyvet, fölvette az adataimat, előző szülések adatai, vizeletet vittem stb.

Mikor Benőt vártam, olyan szép kiskönyvet kaptam a védőnőtől (ez még Pécsen volt), de azt hiszem azok kaptak olyat akik a Megyei Kórházhoz tartoztak, mint körzetis szülészekhez, hiszen lehet körzet szerint kirendelt terhestanácsadásra menni hozzájuk.

Ez ma is így van, annyi a különbség ugye, hogy sajnos a szülészorvosok körében hozott döntő változást Kórház szülészeti osztályának megszüntetése. Legfőképp, hogy a volt kórházas orvosoknak most már csak magánrendelése van... Legalábbis én így érzékeltem.
 
Ez bizony anyagilag megterhelő a kismamákra nézve, de hát ha az ember lánya mondjuk otthon szülni nem mer, de szüksége van egy olyan orvosra, akiről tudja, hogy nem időpontra császározik, akkor ez van.
 
Fölhívtam a Főnökasszonyomat is a hírrel, mert azt olvastam minél előbb érdemes a munkahelyen bejelenteni a másállapotot, hogy jogilag védve legyen az anyuka. Szerencsére mi jóban vagyunk és nagyon örült is neki, hiszen három gyermeke van szintén.
 
Jaj: karácsonyi készülődés, sütisütés... vajon menni fog? Két évvel ezelőtt enni sem bírtam az isteni bejglimből és mézeskalácsomból (már uram bocsá', hogy dícsértem magam)...

(2012 december)


Antónia vagyok, 28 éves szentlőrinci kismama, harmadik gyermekemet várom. Gergő 4 éves, Berti 2 és fél
és a férjem előző kapcsolatából született 11 éves Milán is gyakran van nálunk, így  hamarosan 4  fiú fog körülvenni...  Szigetváron fogok szülni és nem tartok attól, hogy mi lesz  babázás után, hiszen otthon végezhető munkával visszavár a Pécsimami.


Januárban két gyulladt bölcsességfog rengeteg nátha után amikor helyrejöttem (legalábbis én azt hittem) elkezdtem feltűnően sokat enni.

Ezt az új vitaminra fogtam amit elkezdtem szedni, hogy végre kerüljenek el a bacik és a vírusok, mert a novembert, decembert szinte végig betegeskedtem a fiúkkal.

Aztán január utolsó hetében ismét nagyon rosszul voltam… Egy hétig csak feküdtem és ettem, mert ha ettem enyhült a hányingerem.

Már eljutottam arra, hogy kéne valami belgyógyászati kivizsgálás, mert biztos nagy lehet a baj.

Aztán egy vasárnap délután a Milán közölte velünk, hogy ő egy kistesót szeretne névnapjára… J Apával mi jót mosolyogtunk ezen.

Aztán hétfőre már többen belém tették a pánikot, így vettem egy tesztet, és pozitív lett. A kezdeti sokk után hazaért a férjem elmondtam neki, aki hasonlóan érezhetett, mint én.

Utána jött a kérdés, DE HOGYAN??? Még azon a héten elmentem Szigetvárra dokihoz, mert aggasztott a tudatlanság, hogy ha tényleg terhes vagyok, hogyan, és hol a hurok?

Az egyik doki megvizsgált, és megállapította, hogy tényleg terhes vagyok és ő nem érzi a hurkot. Aztán az ultrahangon is megnézték, ott sem találták, és mondták, hogy szerencsés vagyok, hogy elhagytam, lehetne rosszabb is, van, hogy ezek az idegen tárgyak a szervezetben felfelé indulnak el, akár át a méhfalon keresztül…

Így megnyugodtunk, és elkezdtünk reménykedni, ha már így alakult, akkor összehoztunk egy kislányt.

(2013 január)

Zoltán vagyok, és nagyon szerencsés :) Van egy gyönyörű feleségem Anikó, és egy imádnivaló 1,5 éves kislányom, Sára. Most éppen a következő gyermekünket várjuk, aki remélhetőleg október végén érkezik majd. Olvasva a Pécsimami oldalát úgy döntöttem, hogy klaviatúrát ragadok és megírom egy kispapa szemszögéből is élményeinket eme utazásról.

 
Kedvenc dokink behívott a klinikára, hogy szabadidejében rálessen egy pontosabb ultrahangon is az előző héten említett „HÚBAZD!!!” témára.
 
Akárhogyan éli is meg az ember (szerencse, avagy sem) a tény az lett, hogy végülis egy bébike van. A másik zsák üres, jelentsen bármit is az. Pedig már épp kezdtem óvatosan faggatózni az ikergyermekes kolléganőm nehézségeiről :)
 
Szia Porontyom!
 
Anyád elkezdte nézegetni a neten, hogy hogyan is fejlődsz. No, nem mintha nem tudná amúgy is, úgy látom, hogy kezdenek megint előjönni az „összezavarom a fejét” anyai hormonok.

Ahogy elnézem, mostanában elég éberen alszik (mondjuk szerinte én horkolok jobban, amióta tudom, hogy másodjára is apa leszek, de ezek csak mendemondák :D

Apa csak elmeséli neked álmában, hogy húzzák a lóbőrt). Amióta kicsit lenyugodott Anyud, mintha előlépett volna törpe vízművé.

Az egy dolog, hogy a cici csapokat nem nagyon babrálhatom (részben, mert Sára eszik belőle, részben kezd érzékenyebb lenni – legalábbis ez a marketing), de még többször is látogatja a wc-t, mint azelőtt. Pedig ilyenkor még nem ugrabugrálsz a vesén.

Persze az álomkórt is megkapta. Egész nap csak aludna, ha nem a nővéred után kellene éppen rohangásznia. No, igyekszem azért kímélni, amint hazaérek és elkapom a kisasszony frakkját, anyud tud egy kicsit veled is beszélgetni alfában.
 
(2013 március)

 

 
Anikó vagyok, most várom második kisbabámat. Sára lányunk természetes úton született a Pécsi Szülészeti Klinikán,  a párommal most is közösen és boldogan készülünk életünk  nagy eseményére ugyanott, ugyanazzal az orvossal és szülésznővel.

 

Még nem sikerült feldolgozni, amit a doktor úr mondott. Nagyon örülök a babáknak, de azért sírhatnékom is van, mert nem tudom elképzelni, hogy Sárán kívül még két baba érkezzen hozzánk.

Hogyan fogom beosztani a napirendemet? Különben is mekkora lesz a hasam? Elkezdtem nézegetni az internetet ikerterhességes sztorikat keresve. Amúgy állandóan rosszul érzem magam, egész nap hányingerem van, tompa a fejem és sűrűn tudnék aludni, persze ez a gyermek mellette nem lehetséges.
 
Aztán a dokim jelentkezett, hogy menjünk be a klinikára is, mert megnézné még egyszer ezeket a babákat. A pontosabb ultrahangon, azonban egy petefészek látszott teljes értékűnek és a másik már zsugorodóban volt.

Nem volt benne embrió. most mit tegyen az ember? Örüljön, hogy csak egy van és az egészséges, jól van és a z ütemnek megfelelően fejlődik, vagy szomorodjon el, hogy csak egy…
 
Akárhogy is van, hiszek a sorsban és a Jó Isten akaratában. Ennek így kellette történnie. Mindenesetre kaptam egy igazolást a doktor úrtól, hogy ikerterhességnek indult az egész, mert az AFP értékét eltolhatná ez a tény.
 
(2013 március)

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Minden gyereknek jár a mese

Minden gyereknek jár a mese

...a lét nagy kérdéseire sokszor találhatunk válaszokat gyógyító, segítő, terápiás mesékben is. A mese tehát nagyon fontos szerepet játszik az életünkben: adjuk meg a módját a gyerekkori mesélésnek és engedjük, hogy felnőttként is elkísérjen bennünket a varázsa, ameddig csak lehet. Pszichológus szakértő gyűjti csokorba gondolatait arról, hogy miért meséljünk, mikor milyen mesére lehet szüksége a gyerekeknek, oviskortól kamaszkorig egyaránt.
Hogyan neveljünk magabiztosabb gyerekeket? - 10 hasznos lépés

Hogyan neveljünk magabiztosabb gyerekeket? - 10 hasznos lépés

Gyorsan változó világunkban, ahol a gyerekekre nap mint nap számos kihívás vár és könnyen elfoghatja őket a bizonytalanság érzése, az önbizalom az egyik legnagyobb ajándék, amit egy szülő adhat.
Kapcsoljunk ki: a feltöltődést elősegítő tippek kamaszokkal!

Kapcsoljunk ki: a feltöltődést elősegítő tippek kamaszokkal!

Itt a tavasz, vele együtt az egyre több időt is töltünk a szabadban.  Szülőként komoly kihívás, hogy a kamasz gyerkőcök is valóban élvezzék a kinti tartózkodást, és ne állandóan a mobiljukat akarják nyomogatni.
Aludj jól: tippek a pihentető alváshoz!

Aludj jól: tippek a pihentető alváshoz!

Az alvás kulcsfontosságú a test-lelki egészségünk szempontjából. Mégis sokan úgy vélik, hogy nincs szükségük túl sok alvásra.
Ugrás az oldal tetejére