Jelenlegi hely

Napló egy három gyermekes család életéről a koronavírus idején 20.

Pénteken elutaztunk a családi nyaralóba és azt láttuk, hogy senki nem volt, se közel, se távol. Nyaralóról lévén szó, itt a komfort fokozat mást jelent, mint otthon. Izgalmas volt fával fűteni a kandallóban és lavórban mosogatni.

2020. május 1.

A múlt hétvége csodás volt

Már két héttel ezelőtt megfogant bennünk a gondolat: le kéne menni a családi nyaralóba. Akkor még szó se volt a korlátozások enyhítéséről. Étteremről, kávézóról, szabadstrandról álmodni se mertünk.
Szóval pénteken – kicsit tartva a kiránduló tömegektől – de nekiindulunk az útnak. Bepakoltam mindent, amit szükségesnek ítéltem és nekivágtunk a nagy kalandnak. A gyerekek jobban várták, mintha Disneylandbe utaztunk volna. (Mondjuk még ott sose jártunk. Ha alkalmunk adódik, majd megírom, melyiket előzte meg nagyobb várakozás. Szerintem a mostani hétvége lesz a befutó.)
Megérkeztünk. A környéken embert nem láttunk. Halleluja!!!
Gyors kipakolás, berendezkedés, kandallóba begyújtás. A gyerekek pedig: irány a nagyvilág.

Mivel senki nem volt, se közel, se távol, így addig mehettek, amíg fixen meghallották, ha anya könnyedén elkiáltja magát bájos szoprán hangán: „Gyertek, hazaaaa! Vacsoraaaaa!”. (Lehet a környékbeli település gyermekei is útnak indultak csengő hangom nyomán…)
A nap zárásaként este gyors és laktató szalonnasütés volt a program.

Az izgalom és a hetek óta várt új környezet hatására a lurkók pillanatok alatt álomba szenderültek. És a szülők is!
Nyaralóról lévén szó, itt a komfort fokozat mást jelent, mint otthon. Izgalmas volt tűzzel fűteni – kandallóban, mosogatni lavórban és kicsit szűkebb palettáról válogatni az ételek és hozzávalók terén. Nem volt állandó net – jó, lett volna, de nem adtuk meg a gyerekeknek a jelszót – így kénytelenek voltak mással elütni az időt.
Az evésen kívül nem töltöttek időt a házban, folyamatosan „terepen” voltak, ennek megfelelően el is fáradtak rendesen.
A szombatot egy hatalmas sétával kezdtük, felfedeztük a környék növény és állatvilágát a legkisebbel.

Értsd: minden fűszálat és csúszó-mászó élőlényt tüzetesen megvizsgáltunk, ami a hosszú (kb. 50 méteres) utunkon elénk került. Erre a projektre ráment a komplett délelőtt.
A nagyobbak nem bírták ezt a tempót, így a görkorcsolyájukon száguldoztak az úton fel- és le.
Ebédre az otthon bepácolt tarja sült a tűz felett. Isteni lakoma lett belőle.
A legkisebb déli alvását társasjátékozára és kártyázásra szántuk.
Délután újabb kinti csatangolás – ájulásig. Szó szerint. A picit már a karomban vittem be a házba. Gyors vacsi, pancsi és csucsi.
Vasárnap a búcsú napja. Ilyenkor már a pakolásé és romeltakarításé a főszerep. Most sem volt másként. De e nemes feladat elsősorban az anyákat illeti meg – anyák napja ide vagy oda.
Remélem lesz még alkalmunk ellátogatni oda. Bár kétségkívül jobban örülnék, ha mindezt egy sikeresen átvészelt és lezárt járvány után tehetnénk meg a nagyszülőkkel együtt.

2020. május 3.

A mai anyák napja nagyon más, mint az eddigiek. Kicsit sírós, kicsit nevetős.

Napok óta készítettük a nagyiknak szánt ajándékokat abban a biztos tudatban, hogy idén nem adhatjuk át hatalmas ölelések közepette, begyűjtve az édes mama-puszikat.
Most nem készültek a gyerekek az iskolai műsorra (minden évben sikerül titokban megtanulniuk és titokban tartaniuk előttem a verset), nem volt meghívó, sem ünneplőbe öltözés. A nagyik sem készültek izgatottan, az unoka szereplésére. Nem volt előadás, sem műsor....
A nagymamáknak én és a férjem külön-külön vittük el az ajándékokat. A gyerek által készített lapokat, kézlenyomatos festményeket.
Furcsán, sután megálltunk az édesanyáinktól néhány lépésre és átnyújtottuk a virágokat és az unokák által készített kis meglepetéseket.
Nem volt hosszú ölelés, nem volt ölelés.
Nem volt sok-sok puszi, egyáltalán nem volt puszi.
Volt viszont hála és szeretet. Köszönet és elismerés. Lemondás, hogy minél hamarabb jöjjön el a tiltás nélküli találkozás.
Köszönjük nektek drága anyukák - akik már nagymamák is - hogy most is áldozatot hoztok, úgy ahogy tettétek ezt nagyon sokszor értünk.
Reméljük a következő anyák napját másképp ünnepeljük

A következő hetekben (hónapokban?) igyekszem a saját tapasztalataimat, ötleteimet megosztani veletek, hogy mi hogyan éljük meg a be/elzártságot három gyerekkel.

Segítsünk egymásnak!

Szerző:  Pál Veronika
- Miskolcimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Előzzük meg a bajt!  –  A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

Előzzük meg a bajt! – A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

A nyári szünet alatt sok veszély leselkedik a gyerekekre, ilyenkor érdemes jobban odafigyelni rájuk. Ahhoz, hogy a nyár gondtalan legyen, felhívjuk a figyelmet néhány hasznos tudnivalóra.
Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet. (1;2) Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.
Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

A kisgyerekes ruhatár egy külön világ. A darabok gyorsan cserélődnek, mégis közben meglepően gyorsan el is használódnak. Egy body, amit pár hete vettél, már foltos. Egy nadrág térde elvékonyodott, pedig még bőven hordható lenne.Ilyenkor nem az a legjobb döntés, hogy kidobjuk. Ezek a ruhák nagyon jól javíthatók – ráadásul egy kis átalakítással még jópofábbak is lehetnek, mint új korukban.
"Elfogyott a gyömbérszörp?"

"Elfogyott a gyömbérszörp?"

A gyömbérszörpről először a 90-es években hallottam, a Hupikék törpikék egyik „dalában”. Igaz, akkoriban a gyömbér még nem volt mindennapos vendég a boltok zöldséges pultján. Aztán ahogy egyre könnyebben hozzáférhetővé vált, úgy kedveltem meg én is egyre jobban.
Ugrás az oldal tetejére