Jelenlegi hely

Őszinte legyek vagy udvarias? - Így kommunikálj sikeresen!

"De jó neked, hogy otthon vagy…" Neked is mondták már ezt? Szépen mosolyogtam, amikor korombéli hölgy ismerősöm szájából elhangzott ez a mondat. Akkor sem kezdtem el vitatkozni, amikor egy fiatal apuka a  kijelentette, hogy ő bizony nem kel fel éjszaka a kisbabájukhoz, mivel ez az asszony dolga. Hiszen ezért van otthon a gyerekkel, míg ő dolgozni megy, nem igaz?

Aki ismer, könnyen leolvassa az arcomról a gondolatokat az ilyen és hasonló megállapítások hatására. Az őszinte mosolyom erőltetetté válik, a szememet kicsit összehúzom. Koncentrálok, hogy ne rohanjanak meg annyira az érzelmek, hogy belekezdjek egy lényegtelen, önigazoló vitába.

Az említett két megjegyzés után úgy döntöttem, hogy nincs értelme a fejemben kavargó gondolatokat hangosan kimondani. Persze nem mindig teszek így, hiszen vannak olyan helyzetek, amikor ki kell állnom magamért, ilyenkor őszintén és nyíltan beszélek az érzéseimről, aggályaimról.

Kommunikációt tanultam a főiskolán. A rengeteg elméleti tudást sokáig nem tudtam hasznosítani. Hiányzott az önismeret, az emberek megértése és a figyelem mások iránt. Anyaként szembesültem azzal, hogy ezek nélkül nehezen boldogulok az életben.

Most már egyre jobban megfigyelem a környezetemben lévőket és a kommunikációjukat. És szerencsére az anyaság abban is előnyömre van, hogy most már jobban sikerül hatékonyan kifejeznem magamat, elmondanom sértődés és kiabálás nélkül a véleményemet, tudatosabban beszélgetni. Ha pedig nagyon úgy kívánja a helyzet, akkor határozott témaváltással elkerülöm a vitatkozást.

Ha neked is problémát okoznak időnként ezek a helyzetek, az alábbi néhány kérdést érdemes átgondolnod, mielőtt bármilyen vitába, vagy félreértésbe belebonyólódnál:

  • Szeretnék beszélgetni? Most épp nyitott, kommunikatív vagyok vagy épp ellenkezőleg?
  • Az adott témáról szeretném kifejteni a véleményemet, elmondani saját gondolataimat, vagy úgy érzem parttalan vitába torkollna csak?
  • Biztos vagyok a saját véleményemben?
  • Tudok őszinte lenni?
  • Úgy tudom kifejezni a saját álláspontomat, hogy ne általánosítsak?
  • Mennyire alkalmas az idő és a helyszín, hogy az adott témáról beszélgessek? 
  • A velem szemben ülő/álló/telefon végén várakozó hölggyel/úrral tényleg szeretném megosztani a gondolataimat?
  • A másik fél valóban véleményt tud formálni adott témában? Érintett ő ebben?
  • Várhatóan milyen érzéseket keltek majd a másik félben?
  • Tudom higgadtan kezelni, ha eltérő véleményen vagyunk?
  • Képes vagyok személyeskedés nélkül érvelni, vitatkozni?
  • Mi a célom a beszélgetéssel? Tájékozódni szeretnék? Esetleg szeretném megváltoztatni a másik véleményét?
  • A kommunikáció milyen zárásával lennék elégedett?
  • Hogyan fogom érezni magamat, ha nem úgy sikerül a beszélgetés, ahogyan terveztem?
  • A másik félnek mi lehet a célja a beszélgetésünkkel?
  • Ő milyen zárással lenne elégedett?

A felsorolt kérdésekre adott válaszaink segítenek a kommunikáció helyes irányát meghatározni, akár magánbeszélgetés, akár hivatalos egyeztetés során. Mert ugye vitatkozni is csak úgy érdemes, ha arra megfelelően felkészültünk. Sokszor a siker kulcsa csupán a megfelelő időzítésben és megfogalmazásban rejlik.

Noémi
- Budapestimami -

Hozzászólások

Szegeden hol lehet a sikeres kommuniikálást szervezett keretek közt elsajátítani?