A várandóssággal kapcsolatban rengeteg olyan tévhit terjeng a különböző platformokon, vagy éppen a családunk és barátaink körében, amelyeknek nem mindig érdemes hitelt adni. Antal Zsófia védőnőt kértük meg arra, hogy segítsen kiigazodni a babavárással kapcsolatos tények és tévhitek sokszor bonyolult labirintusában.
Ha valaki babát vár, szinte biztos, hogy amint kiderül, elkezdi bújni az internetet, a kismamáknak szóló könyveket és magába szívja a barátok és családtagok jótanácsait. Az információk óriási halmazában azonban ajánlatos szelektálni, és csak a valóban hiteles forrásokra érdemes hagyatkozni, máskülönben a hamis információk nagyon könnyen beszippanthatják a kismamákat. Nézzük, hogy a szakember mely tévhitekkel találkozik leggyakrabban, és hogy ezekben a kérdésekben mi is a valóság.
1. Tévhit: szalámi és az érlelt sonka tabu a terhesség alatt
A fogyasztható ételek és italok listáját már a terhesség korai szakaszában érdemes ellenőrzi. Az interneten keresgélve azonban számos tiltólistás alapanyaggal találkozunk, pedig a szabály ennél sokkal egyszerűbb. A tiltólistás alapanyagok a nyers hús, nyers tojás, valamint az érlelt sajtok, mint a camembert és a brie, illetve halat és májat csak heti egyszer fogyasszanak a kismamák, minden mást azonban nyugodtan meg lehet enni. Tévhit az is, hogy a kolbász, a szalámi vagy az érlelt sonka sem szerepelhet a babát várók étrendjében, hiszen a szárított vagy füstölt ételek feldolgozott élelmiszereknek minősülnek, melyek nyugodtan fogyaszthatók, csak a házi készítésű formáktól érdemes óvakodni. Persze fontos a változatos táplálkozás, így az is, hogy rengeteg zöldséget és gyümölcsöt is egyen, aki várandós, ez alól csak két kivétel van: a nyers sárgarépa és a nyers cékla, amelyek magas nitrit tartalommal bírnak. Feldolgozott állapotban persze ezek is nyugodtan jöhetnek.
2. Tévhit: Terhességi cukra csak annak lehet, aki sok cukrot eszik
A tudatos kismamák a kezdetektől odafigyelnek a kiegyensúlyozott táplálkozásra, hogy elkerüljék a gesztációs diabéteszt. Vannak, akik azonban nem csökkentik a szénhidrátfogyasztást a terhesség időszakában, pedig a hormonháztartás felborulása miatt kortól és súlytól függetlenül még azoknál is kialakulhat a terhességi cukorbetegség, akik egyébként kevés szénhidráttartalmú ételt esznek.
Éppen ezért előírás a terhességi protokoll szerint a várandósság 24-28. hetében az általános diabétesz szűrés. Sokan nem tudják, hogy ennek mekkora jelentősége van, hiszen a várandósság során kialakuló cukorbetegség nemcsak az anya szervezetére, de a magzat fejlődésére, idegrendszerére, illetve súlynövekedésére és későbbi hormonháztartási zavaraira is hatással van. Ha viszont időben észreveszik a problémát, akkor hatékony kezelések és diéták állnak rendelkezésre, mellyel könnyedén karban tartható a kismama és a magzat állapota.
3. Tévhit: Az eddig megszokott mosószer megfelelő az újszülött bőrének
Számos családban tévesen gondolják azt, hogy a kisbabák bőre ugyanolyan kezelést, és így ugyanolyan mosószert is kíván, mint, amit a család többi tagjánál megszokhattak. Pedig nemcsak azok az anyagok károsíthatják a babák bőrét, melyek közvetlenül érintkeznek a testükkel. Ugyanígy irritációt okozhatnak a rosszul megválasztott mosószerek is, ezért a mosásnál kerülnünk kell a felesleges adalékanyagokat és illatanyagokat tartalmazó mosóporokat. Szerencsére van már olyan hipoallergén mosószercsalád, mint például a Lovela Baby, amely ráadásul dermatológiailag is tesztelt, illetve mesterséges színezőanyagoktól és allergénektől is mentes, nem véletlen, hogy elnyerte a Magyar Védőnők Egyesületének ajánlását is. Ez a mosószercsalád már a baba születésének első napjától biztonságosan használható és ajánlott akár az egész család számára, hiszen az ő ruháik is érintkeznek a baba bőrével.
4. Tévhit: A várandósság alatti felkészülésben csak a nőgyógyász ad szakmai segítséget
Az első gyermeküket váró kismamák részéről számos szakmai kérdés merül fel, és sokan úgy tudják, hogy ezeket csak a szülész-nőgyógyász szakorvosnak tudják feltenni. Pedig 2014 óta ez már nem így van. 8 éve él az a szabály, amely szerint a terhesség 9 hónapját a védőnők is nyomon követik és havi rendszerességgel találkoznak a kismamákkal. Ők azok, akik holisztikusan látják a terhesség minden mozzanatát és bátran tehetnek fel nekik a kismamák kérdéseket. Az pedig csak a hab a tortán, hogy ők a baba születése után is a család közelében maradnak, hiszen a kicsi első éveit is segítik tanácsaikkal.
5. Tévhit: A toxoplazmózist csak a macskák terjesztik
A toxoplazmózis nevű betegségnek a várandósság során magzatkárosító hatása lehet, sőt, akár vetélést is okozhat. Mivel ezt a betegséget elsősorban macskák terjeszthetik, azoknak, akik macskát tartanak, figyelni kell arra, hogy ne érintkezzenek a macskaalommal. Az azonban tévhit, hogy a macskától is távol kell tartani magát a kismamáknak, hiszen a cica nem, csak az ürüléke fertőzhet. Persze a toxoplazmózist nemcsak közvetlenül a macskaürüléktől lehet elkapni, de a földben termett zöldségektől és gyümölcsöktől is, így elengedhetetlen azok alapos mosása. Ráadásul a nyers hús is fertőzött lehet, ezért fontos, hogy mindent jól átsüssenek azok, akik babát várnak. És azért azt sem árt mérlegelni, hogy akinél van már gyerek, az akár a homokozóban is találkozhat ezekkel a kórokozókkal, de akár a cipő talpán is be lehet vinni a lakásba.
6. Tévhit: Minden kismamánál alap a kívánósság
Talán sokaknak meglepő, de a várandósság nem minden eleme olyan, mint a filmekben, ez pedig igaz azokra a jelenetekre is, amikor a kismama uborkát eszik csokival és utána még bevág egy hamburgert is. A valóságban sok esetben pontosan ugyanazokat az ételeket kívánják a kismamák, mint várandósságuk előtt, és nyoma sincs az őrült sóvárgásnak. Mindez teljesen egyénfüggő és valójában a hormonháztartásunk változása alapján alakul ki az ízlésünk, ami van, akinél ugyanaz marad, van, akinél pedig teljesen megváltozik.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
