Jelenlegi hely

Búcsú a jégkortól – finisszázs a Természettudományi Múzeumban

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a JPM Természettudományi Osztályán, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon – augusztus 30-án, pénteken – meghosszabbított nyitva tartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul 16:00-19:00 óráig.

A Természettudományi Osztály állandó és időszaki kiállításai – köszönhetően különösen a családok és iskolás csoportok érdeklődésének – évtizedek óta kiemelt népszerűségnek örvendenek a Janus Pannonius Múzeum kínálatában. Az osztály számára fontos közösségteremtés, a környezeti nevelés: szakmai műhelyeket, családi túraklubot, valamint nyári táborokat szerveznek. Az osztály botanikusának kezdeményezése volt, hogy a pécsi havi-hegyi mandulafát benevezzék az Év Fája versenybe; a nemes cím elnyerését hatalmas közösségi összefogás eredményeként mind Magyarországon, mind Európában sikerült megvalósítani.

Augusztus 30-án A jégkor pécsi vándora című tárlat finisszázsaként 16.00 órától családi, 18.00 órától pedig dr. Varga Gábor geográfus, a kiállítás kurátora vezetésével felnőtteknek szóló tárlatvezetés indul. A gyermekeket jégkorszaki homokozó, csontváz-nyomozó és kódfejtő játék valamint képkereső várja.

Mivel A jégkor pécsi vándora az utolsó kiállítás a Természettudományi Osztály Szabadság utcai épületében, az augusztus 30-i finisszázs egyben visszatekintés az eddig megtett útra. A szervezők az utóbbi öt év legnépszerűbb kiállításaihoz kapcsolódó programokból nyújtanak ízelítőt.

A korábbi népszerű kiállításokhoz kapcsolódóan emlékműhelyek nyílnak augusztus 30-án. A Mesélő vizek – az igazi vízipók (2017) című vendégkiállítást felelevenítendő vízi szörnyecskéket vizsgálhatunk mikroszkóppal, illetve vízipók fejdíszt készíthetünk.

Szintén nagy sikert aratott a Kövekbe rejtett múlt (2016) című kiállítás, hiszen a látogató mintegy 300 mecseki ősmaradványt csodálhattak meg. A nosztalgiázás jegyében az épületbúcsúztató részvevői időszalagot tekerhetnek és ősmaradványt készíthetnek, lesz gipszfestés is.

A Weöres Sándor életművét interaktív eszközökkel bemutató, A megmozdult szótár (2015) című kiállítást szókereséssel és versillusztrálással idézik meg.

A Herman Ottó emlékkiállítás (2014) foglalkozásaihoz kapcsolódóan halászati eszközöket lehet kipróbálni, pókokat lehet megcsodálni mikroszkóp alatt, valamint a hazai halak kapcsán feltett kvízkérdéseket lehet megválaszolni.

A Madarak földön, égen című fotókiállításokat fecskejátékkal, madaras terménykép készítésével, a Mit mesél az erdő? című foglalkozásokat pedig többek között állati nyomolvasóval, szarvasagancs-fejdísz készítéssel elevenítik fel, s a „mindent a kéznek” elv jegyében szőrméket, agancsokat, koponyákat mustrálhatunk meg közelről.

Az augusztus 30-i programon lesz madár- és rovarhang felismerés, kvíz, Közös Ég – közösség őslényes rajzműhely. A kiállítótérben képes híradó „mesél” a múzeum múltjából. A helyszíneket érintők pontgyűjtő játékban vehetnek részt, mellyel jelképes értékű nyereményeket nyerhetnek.


A programra előzetes regisztráció szükséges (regisztráció és jegyinformációk: Varga Ágnes múzeumpedagógus, termtudmuzeumpecs@gmail.com). A belépőjegy felnőtteknek 500, a kedvezményekre jogosultaknak 250 forintba kerül.
Az új állandó kiállítás megnyitásáig sem kell nélkülözniük az iskoláknak a természettudományos múzeumpedagógiát, mivel a múzeum kitelepülős foglalkozások („bőrönd-múzeum”) formájában tart megújított foglalkozásokat. Ezek kínálatát tanév elején eljuttatjuk az iskolákhoz.

Forrás: Janus Pannonius Múzeum

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Az esti órák határozzák meg a másnap hangulatát. Ha kapkodással, képernyővel és feszültséggel zárul a nap, az alvás is nyugtalanabb lesz. Ha viszont kiszámítható, szeretetteljes ritmusban érkezik meg az este, az egész család nyugodtabban pihen. A jó hír: a közös alvási rutin nem bonyolult. Nem tökéletesség kell hozzá, hanem következetesség.
Ugrás az oldal tetejére