Az évszázad oktatáspolitikai intézkedése az erkölcstan tantárgy bevezetése az általános iskolák 1-8 évfolyamán. Elvárható, hogy ezután szabályosan működő iskolákban erkölcsileg feddhetetlen pedagógusok - a szülőkkel együttműködve - végezzék a kiskorú tanulók értelmi és erkölcsi fejlesztését.
Az új Köznevelésről szóló törvény rendelkezése szerint az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. Tehát az erkölcstan tantárgy és a hit- és erkölcstan tantárgy nem ugyanaz!
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szerint: az erkölcsi nevelés a minden gyermekben jelen lévő erkölcsi érzék fejlesztését jelenti; fejleszti a tanulók problémaérzékenységét, erősíti becsület- és igazságérzetüket, és megtanít a lelkiismeretünket nyugtalanító erkölcsi dilemmák tudatosítására, elfogulatlan vizsgálatára, szabatos kifejezésére. Az erkölcstanoktatás alapvető feltétele az iskolai környezet és a pedagógusok példamutató magatartása. A szabálytalanul működő iskola és az alulfizetett, fáradt pedagógusok erkölcsi intelmei nem hiteles elemei az erkölcstanoktatásnak.
Az iskolai keretek között folyó hit- és erkölcstanoktatás szervezését, tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását a törvény minden nevelési-oktatási intézménytípus esetén az adott egyház és az adott egyház nevében eljáró jogi személy hatáskörébe utalja. Tehát az egyháznak kell biztosítani a tanterveket, a tankönyveket és a képzett a hittantanárokat. A tanuló napi és heti terhelésével (óraszámok) összefüggésben meghatározott korlátozások alkalmazásakor a hit- és erkölcstan órákat az egyházi és az állami fenntartású iskolákban is figyelmen kívül kell hagyni (többletterhelés)!
MSZOE javaslat:
1. Minden iskolában kerüljön bevezetésre a diák- és a pedagógus etikai kódex.
2. Ha az állami fenntartású iskolákban kötelező hit- és erkölcstanoktatás folyik, akkor csoportbontás keretében biztosítani kell a tanulók különböző vallási nézetének megfelelő hit- és erkölcstanoktatást. (Ilyen jellegű csoportbontást kell alkalmazni, ha egy adott településen csak egyházi iskola működik.) Ha a tanulók megtanulnak erkölcsi alapon különbséget tenni jó és rossz iskolai döntések között, akkor fennáll annak a veszélye, hogy érvényesítik etikai- és jogérzékenységüket, és fellépnek az iskola vagy a pedagógusok szabálytalan vagy ésszerűtlen intézkedéseivel szemben.
További információ: Magyarországi Szülők Országos Egyesülete, www.mszoe.hu
