Jelenlegi hely

Madárkalitka papírból

A tavaszi hangulathoz a madarak is hozzátartoznak, lépten-nyomon madárcsicsergést lehet ilyenkor hallani... bár ezt a szívünknek és fülünknek olyan kedves hangot nem tudjuk házilag reprodukálni, némi papír segítségével előállíthatunk egy olyan dekorációt, amelyre rápillantva két kismadár büszke tulajdonosainak érezhetjük magunkat :-)

Amire szükségünk lesz ehhez: fekete és mintás papír, ragasztó, olló, cérna.

Először is vágjunk a fekete papírból 7 mm széles és 50 cm hosszú csíkokat, 8 db-ot. A fekete mintás papírból vágjunk egy 5 cm széles és 35 cm hosszú csíkot.
A fekete mintás papírcsíkot hajlítsuk meg kör alakban, és ragasszuk össze.

Fogjunk egy vékony, fekete papírcsíkot, és ragasszuk be a mintás kör belsejébe az egyik oldalon. Hajlítsuk meg a papírcsíkot, és a másik végét ragasszuk be pontosan átellenesen. Ezután a két csík közé (éppen középre) ragasszuk be egy újabb csík végét, ezt is hajlítsuk meg, és ezt is pontosan szemben ragasszuk be.

Haladjunk így tovább, amíg 4 papírcsíkot fel nem használtunk - ne felejtsük el legfelül, ahol a csíkok összeérnek, egy kis ragasztóval egymáshoz rögzíteni őket.

Fogjuk a maradék négy papírcsíkot, és ezeket is ragasszuk be az előzőek közé, ahogy eddig.

Ha ezzel megvagyunk, vágjunk egy rövidebb, vékony fekete papírcsíkot, és ezt ragasszuk körben, középtájt a "rácsokra".
Színes-mintás papírból vágjunk ki két-két madárkaformát, majd rajzoljunk nekik szemet és csőrt. A két réteg közé kenjünk ragasztót, helyezzünk rá egy hosszabb darab cérna végét, és ragasszuk össze.
A madárkákat lógassuk be a rácsok közé, felül kössük meg - és ezzel el is készült a kalitkánk. Nagyon vidám látványt nyújt, egészen biztos, hogy senki sem tud elmenni mellette mosolygás nélkül - és így tavasz felé közeledve mi többet is kívánhatnánk még? :-)
www.kiflieslevendula.blogspot.com

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
2025 a masni éve

2025 a masni éve

Náluk minden karácsony ugyanúgy kezdődött. A doboz lekerült a polcról, előkerültek a régi díszek, a konyhát betöltötte a fahéj és a sütemény illata. Ugyanaz az abrosz, ugyanazok az ízek, ugyanazok a megszokott mozdulatok. Idén azonban anya megállt egy pillanatra.
Ugrás az oldal tetejére