Az ombudsman "A munka méltósága - új irányok, időálló garanciák?" - című projektnyitó budapesti rendezvény szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, a hamarosan hatályba lépő új munka törvénykönyve várható hatásait is meg kívánják vizsgálni, azt, hogy az miként érinti a rászorulók különböző csoportjait, azok foglalkoztatását.
Szabó Máté azt hangoztatta, ombudsmanként "speciális kötelessége", hogy odafigyeljen a rászorulók alapvető jogainak érvényesülésére. Jelezte, az új munka törvénykönyvével kapcsolatban a hivatal nem akar egyik oldal "pozíciójával" sem azonosulni, s a mostani rendezvényen fórumot kívántak biztosítani a különböző vélemények megjelenésének.
Utalt ugyanakkor arra, hogy az új jogszabállyal kapcsolatban erős kritikák is megfogalmazódtak, továbbá rengeteg "dilemma" is felvetődik, ezek között említette a hallgatói szerződés kérdését.
Arról is beszélt, az eddigi vizsgálataik során azt állapították meg, hogy a jelenlegi munkajogi szabályozás sok esetben problémákat okoz, nehezíti a nők, a kisgyermekesek, vagy a fogyatékosok méltó foglalkoztatását. Ráadásul, mint fogalmazott, "a válság vesztesei a paragrafusok fogságában is vergődnek".
Az ombudsman elmondta, ősszel egy újabb műhelybeszélgetést tartanak, ahol összefoglalják a projekt eredményeit, és az új munka törvénykönyvével kapcsolatos esetleges problémákat.
Szabó Máté az MTI-nek arra a kérdésére, milyen konkrét aggályok fogalmazódtak meg az új törvénnyel kapcsolatban, egyebek mellett azt mondta, a "flexibilis munkáltatási formák" lehetőséget biztosíthatnak arra, hogy a munkavállalói jogok szintje csökkenjen.
Elmondta azt is, a korábbi, a munkaerőpiaccal kapcsolatos jelentéseikben már kifogásolták, hogy nem segítik a kisgyermekes anyák TÁMOP-programban (Társadalmi Megújulás Operatív Programban) való részvételét, ez pedig, mint mondta, burkolt diszkrimináció a mai jogrendszerben.
Lehoczkyné Kollonay Csilla, a munkajogi projekt kezdeményezője, az ombudsmani hivatal civil konzultációs testületének tagja újságírói kérdésre egyebek mellett arról beszélt, hogy az új munka törvénykönyvével kapcsolatos egyik gyakran megfogalmazott aggály a munkahelyen kívüli magatartás korlátozása. Szavai szerint e mögött a magánéletbe benyúló korlátozások lehetnek.
Példaként említette a rendezvényen elhangzott felvetést, amely szerint az egyik munkáltató korlátozni akarja, hogy munkavállalója veszélyes sportokat űzzön, mert így "elúszhat" a rá, illetve a továbbképzésére fordított pénz. Jelezte: ő már a felvetést is abszurdnak tartja.
Arról is beszélt, hogy szerinte a magyar jogalkotók törvényben - a német joggyakorlatból kiindulva - túlságosan általánosan fogalmazták meg a szólásszabadsággal kapcsolatos korlátozást. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a korlátozási lehetőségekkel kapcsolatban ugyanakkor azt vetette fel, ha egy kisvárosi bankfiók vezetője "egy héten háromszor berúg, és az árokban hempereg", akkor fenntartható-e a munkaviszonya. Szerinte az eset már önmagában úgy megrengeti a bankfiók üzleti helyzetét, hogy oda épeszű ember be nem teszi a lábát, hiszen - mutatott rá - "a banküzem egy bizalmi üzletág".
A konkrét "gyakorlati" példára utalva azt mondta, nyilván nem lehet korlátozni a magánéletét, de az szerinte nem is feltétlen összeegyeztethető azzal a munkaviszonnyal.
Az ombudsman most induló projektjéről készült kiadványban egyebek mellett az áll: "A projekt keretében az alapvető jogok biztosa a méltó munkához való jog érvényesülésével, a foglalkoztatás területén az állami szerepvállalással összefüggő kérdésekkel, a tág értelemben vett munka világának jogilag releváns és megragadható elemeivel kíván foglalkozni. (...) A kiindulópont, hogy a biztos elsődleges feladata az alapvető jogok védelme, ezen belül a hatóságok, valamint a közszolgáltatók tevékenységével kapcsolatos alapjogi visszásságok feltárása és orvoslása".
Forrás: MTI
