Arra azonban a legtöbben nem számítanak, mekkora változásokat hoz majd a gyermek az életükbe. Sokukat ér nagyon váratlanul a kialvatlanság, a türelmetlenség, hogy nem érzik azonnal a kötődést, hogy egyedül vannak szinte egész nap egy újszülöttel, aki csak sír, és akit nem tudnak megnyugtatni, akármit is csinálnak. Átalakul a párkapcsolat is, sokszor teljesen másra kezd vágyni az anya, aki egész nap otthon van, és az apa, aki egész nap jön-megy, dolgozik. Ami pedig az egyik legfontosabb: szépen, lassan megismerjük egymás hozott családi mintáit, ami a gyereknevelésben jön felszínre talán a legjobban – és ami előtte sokáig gyakran rejtve maradt, vagy csak beszéltek róla, de nem realizálódott, milyen ez a mindennapokban.
Kép: freepik.com
Gyakori ebben az időszakban, hogy – főleg az édesanyák – azt érzik elvesztették korábbi lelki egyensúlyukat, szoronganak, félnek, nem találjuk régi önmagunkat, a környezetük pedig mintha nem értené, mi bajuk, hiszen egészséges a baba, gyönyörűen fejlődik, boldognak kéne lenniük. Az anyákra különösen jellemző, hogy magukban keresik a hibát, ők maguk is azt gondolják, velük van a baj, hogy nem mindig olyan mosolygós, boldog édesanyák, ahogy azt korábban elképzelték magukról, sokkal inkább aggodalommal, szorongással teli a napjuk.
Fontos kimondani, hogy a gyermekszületés és a családdá válás hatalmas változást hoz egy pár életébe. Az anyák átélhetik, hogy teljesen a babára és az ő ellátására szűkül be az életük, és a sok sírás, a fáradtság és a hormonok miatt érzelmeik hullámzanak, maguk sem értik reakcióikat. Az apák amikor hazaérnek, belecsöppennek ebbe, nem értik, mi történt a párjukkal, szeretnének segíteni, de mintha nem találnák az utat hozzá, nem tudják, mit lehetne mondani, mire lenne a párjuknak igazán szüksége. Tehetetlenül állnak csak, próbálva követni a változásokat.
Krízishelyzet ez, ami azonban az életünkben bekövetkezett nagy változások normális velejárója, ezért normatív, vagy fejlődési krízisnek is hívjuk. Idő kell, míg megtaláljuk helyünket a megváltozott körülmények között, megismerjük énünk új aspektusait, adott esteben kialakítjuk új megoldási módszereinket. Új szerepeink születnek ilyenkor: anyává és apává válunk, az addigi kétfős családunk háromfősre bővül, ráadásul egy olyan fővel, aki a rengeteg figyelmet, törődést kíván.
Sok párnak, vagy édesanyának van azonban szüksége segítségre ahhoz, hogy közösen megtalálják az egyensúlyt ebben az új felállásban. Ma már szerencsére sok olyan szakember dolgozik, aki megfelelő tudással, kellő tapasztalattal segíti a szülőket. Van, hogy elég a támogató jelenlét, egy elfogadó közeg, a jól megfogalmazott kérdések ahhoz, hogy kialakuljon az új rendszer. Van azonban, amikor mélyebb, terápiás munka, vagy akár gyógyszeres támogatás is szükséges, mert olyan élmények, emlékek dolgoznak a háttérben.
Segítséget kérni szabad, segítséget kérni nem szégyen! Magunkért, a családunkért, hogy mindannyian jól érezzük magunkat, és teljes emberként éljük a mindennapjainkat.
Légrádi Nóra
mentálhigiénés szakember, coach
- Pécsimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges