Mi okoz számodra legnagyobb örömöt a gyermekeiddel kapcsolatban?
A szeretet, amit kapok tőlük.
A sikereik - amiket a mi támogatásunkkal, idő-/energiabefektetéseink segítségével érnek el tanulmányi vagy sport területen. Ha látom a boldogságukat, engem is átjár a siker és az öröm melege és erőt ad a mindennapokhoz, ami 3 kiskamasszal nagyon nem egyszerű. Fontos a sport mindannyiunk életében, a közös futások, tekerések megszépítik a közös együttlétet. Emellett mindenkinek ott van még az egyéni, vagy csapatsportja, amire el kell jutnia, s emellett a hétvégi versenyek is sűrítik az életünket. A legnagyobb öröm, amikor ők is látják a mi erőfeszítéseinket és megköszönik, értékelik azt, amit értük teszünk naponta, a versenyeiken és úgy egyáltalán. Mert bár nem könnyű, de sok örömmel jár a nagycsalád :)
Mi a legnehezebb számodra a gyermeknevelésben?
A hiszti, dac, ellenállás, feleselés kezelése.
Hát ez így mind együtt, nehéz a sorrend felállítása... elszomorít a testvérek veszekedése, bár ezeket így 10 év elteltével kezdem felismerni és átlátni, hogy legtöbbször nekünk szól. Nem is értem, miért és hogyan várják el, hogy én döntsem el akárkinek az igazát, amikor nem is látom az előzményeket.
De ugyanígy a 24. rászólásnál - "induljon már fürdeni valaki", azon is elgondolkozom, hogy egy kiskamaszt kézen fogva kellene bekísérni az esti fürdésre? Vagy tényleg ki kell tépni a kezéből a mobiltelefont, amikor 20 perc múlva még mindig "csak az utolsó percet lejátszom" tart még mindig? Nem tetszik az erőszakos fegyelmezés, de egyre gyakoribb, hogy nekem kell elvennem, odavezetnem, stb., ami egyikünknek sem jó. A gyerekeimnek van esze, felfogják, amit mondok, akkor miért játszanak az idegeinkkel? Miért nem lehet megcsinálni, amit kérünk tőlük, amikor szinte minden nap ugyanez a menetrend?
Miért kezdik a (kisebb) fiúk "kis kedvencnek" hívni a nővérüket? Azért mert rá kevesebbet szólok? (valóban) Nála állítólag többet lehet a telefon (ő már a vibert házi feladat cserére is használja, végre, értelmesen, nem csak játékra) és tőle kevesebbszer veszem el (így van, mert ő úgy hozza a jobb jegyeket, hogy nem kellett eddig elkoboznom a mobilját a délutáni leckeidőben sem). Hogy lehet "egyformán" nevelni, hogy ne legyen ez a saját maguk által felállított kedvenc-sorrend?
Olyan jó lenne látni, hallani, mások hogyan érik el ezeket az apró dolgokat a mindennapokban úgy, hogy a családi béke is megmarad!
Miért szeretnél részt venni a szülői kommunikációs tréningen?
Nagyon szeretnék hangot találni így a kamaszkor hajnalán a gyermekeimmel. Néha ez olyan szépen indul, de délutánra megváltozik és mintha mással beszélnék, nem a reggeli gyerekem jött volna haza aznap. Szeretném nem elveszíteni a türelmemet ilyenkor, de azt is szeretném megértetni velük, hogy a szülői idegek sincsenek kötélből és nekik is tenni kell azért, hogy ne romoljon el a kapcsolatunk, maradjunk normális, jól működő család, akik szeretik egymást, segítenek a másiknak, ha igényli. A digitális világ egy külön fejezet, ennek kezelésére is sokféle megoldást látok, de eddig senkitől nem hallottam, hogy az övé lenne az ideális (pl. kipróbálni, meddig bír lógni a gyermek a játékon, de a szülő előbb elveszíti a türelmét, a gyerek pedig hajnalig lógna rajta, ha tehetné).
Nagyon keresem a jó megoldásokat és nem szeretnék kifutni az időből, hiszen felnőnek, mire rájövünk, mit kellett / lehetett volna másképp. Még most tehetnék valamit magunkért, úgy érzem...
