1. Válasszunk jól!
Az első és legfontosabb, hogy legyen élvezetes a gyerek számára, amit olvas. Kezdjük vidám, szórakoztató és ne túl hosszú könyvekkel. Egy gyerek könnyen elfárad az olvasásban - sőt még a mese hallgatásában is - , és átmegy unatkozásba, olvasás helyett. Ezen segítenek túllendülni a rímek. Adjunk a kezébe verseket, verses meséket, állatmeséket. Eleinte nem is az a lényeg, hogy mit olvas, hanem, hogy természetessé váljon számára az olvasás.
2. Csak fokozatosan!
Fontos, hogy sikerélmény legyen az olvasás, ne rettentsük el a vaskos kötelező kötetekkel. Ha már tud olvasni a gyerkőc, kezdjük először a kevés szöveg-sok kép típusú könyvekkel, és a haladás során fokozatosan cseréljük az arányokat. Jó taktika lehet az ovis korában olvasott képeskönyvek újraolvasása, a gyerek általi felolvasása.
3. Olvassunk együtt!
Szülőként sokat halljuk, hogy mennyire fontos a rendszeres meseolvasás a gyerekeinknek. Együtt lenni, megbeszélni kivel, mi történt aznap az oviban, suliban, lelassulni kicsit, ez mind-mind az esti meseolvasás során történik. Nincs olyan gyerek, aki ne szeretné ezt, és nem elsősorban a mese miatt, hanem mert ilyenkor csak vele vannak a szülei, csak rá figyelnek. Lehet abban valami, hogy ha a gyerek rendszeresen megkapja ezt a szeretetteli családi élményt a könyv, a közös meseolvasás segítségével, akkor jó élmények, melegség fűzi majd a könyvek, a mesék világához, és később, mikor már önállóan tud olvasni, nagyobb kedvvel vesz elő magától is egy-egy ismert kötetet. Tartsuk hát meg a közös olvasás szokását, amíg csak lehet!
4. Elő a diavetítőkkel!
A mai gyerekek számára már természetes a televízió, a mozi, a rajzfilmek és a külöböző videójátékok világa. Ezek mellé - lehetőleg elé - sokszor nehéz beférkőznie a könyveknek. Szerencsére létezik egy jolly joker köztes megoldás, ami tapasztalatom szerint mindig sikert arat a gyerekek körében: ez a diavetítés. A diavetítés összehozza a családot, kisebb-nagyobb gyerek számára egyaránt élvezetes, megismerhetnek olyan történeteket, amelyeket még szüleik olvastak gyerekkorukban. Míg a szülők nosztalgiáznak, a gyerekek gyakorolják az olvasást.
5. Legyünk kreatívak!
Ki mondta, hogy csak könyvből lehet olvasni? Szerintem legalábbis a fejből mesélésnél kevés népszerűbb dolog létezik. Dobjuk fel a közös olvasást, találjunk ki együtt saját mesét, vonjuk be a gyerekeket is. Vagy ha maradunk a könyvből mesélésnél, akkor az olvasás mellett beszélgessünk a történetről. Rajzolja le a gyerek a kedvenc szereplőit, vagy akár játsszuk el a mesét. Egyszóval csináljunk bulit az olvasásból, legyen igazi élmény a könyv.
Szalai Lilla, irodalomterapeuta ajánlásaKisebb gyerekkel egy-egy mesét, történetet meséljünk el közösen, nézzünk meg bábelőadásban, színházban is, hogy ugyanaz az élmény több forrásból is érje a gyereket. Nagyobbaknak, akik már tudnak folyékonyan olvasni, 9-10 éves kortól pedig már érdekes és izgalmas lehet akár egy irodalomterápiás csoportos foglalkozás, drámafoglalkozás is. Keressük ezeket a lehetőségeket, támogassuk a gyereket, mert ezek a foglalkozások nemcsak az olvasás élményét, az irodalmat, a könyveket hozzák számára közelebb, hanem segítenek abban, hogy megnyíljon, egy támogató közegben kibeszélje, kijátssza magából a problémákat. Választ kaphasson az őt foglalkoztató kérdésekre, és megtapasztalhassa, egy elvárásoktól és osztályzatoktól mentes, szabad légkörben, hogy milyen nagy élményt nyújthat számára az olvasás, és az olvasottakról való beszélgetés.
www.szalaililla.hu6. Csináljunk olvasókuckót!
Sokkal nagyobb kedvvel ülünk le mi magunk is olvasni, ha van egy hívogató olvasókuckó a lakásban. A gyerekszobában is könnyedén kialakíthatunk egy csalogató olvasó sarkot. Csak néhány puha párna, takaró, fények és könyv kell hozzá.
7. Járjunk könyvtárba, könyvesboltba!
Banálisan hangzik, de a lényeg itt is az, hogy együtt és hogy rendszeresen menjünk ezekre a helyekre! A minta erősebb, mint a szabály alapon ne csak küldjük a gyereket a könyvekhez, menjünk is vele. Közös programnak is nagyszerű. Amíg mi a felnőtteknek szóló részen válogatunk, ő bátran csemegézhet a gyereknek szóló polcoknál. Egy kisiskolás már szereti maga kiválasztani az olvasmányait, hagyjuk kedvére választani.
8. Ne erőltessük!
Kapcsolódva az előzőhöz, lehetőleg ne mi határozzuk meg, hogy mit és mikor olvasson a gyerek. Persze lehet, és tanácsos is időnként a kezébe adni jó könyveket, de minden gyereknek megvan a maga érdeklődési köre. Arról nem is beszélve, hogy teljesen normális, ha egy 9 éves fiút átmenetileg jobban érdekli a foci, mint a könyvek. Csak engedjük, hogy azt olvassa, és akkor, amit szeretne, még ha mi magunk nem is feltétlen szimpatizálunk vele.
9. Mesélő napló
Az olvasás és a könyvek szeretetét az írás oldaláról is megközelíthetjük. Ennek egyik legjobb eszköze a napló, ami nem tud kimenni a divatból. Ma már kaphatunk ötletes, előre gyártott naplókat is, amit csak ki kell töltenünk - sőt újabban "ki kell nyírnunk" - de tökéletesen megfelelő a gyerek által készített, fotókkal, rajzokkal illusztrált hagyományos napló is. A lényeg, hogy segítse a gyerkőcöt a gondolatai megfogalmazásában, a saját "történetének" elmesélésében.
10. Mutassunk jó példát!
Ha a gyerek azt látja, hogy a szülei is rendszeresen olvasnak, ha otthon könyvek veszik körül, akkor jó eséllyel természetes lesz számára a könyvek szeretete. Segíthetjük ezt a fenti módokon, de a legjobb és legkényelmesebb csali mégiscsak a szülői minta.
Vági-Tóth Lilla - Budapestimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
