Jelenlegi hely

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!

De vajon miért pont ekkor, és ki volt az a „hóbolond”, aki kitalálta ezt az egészet?

A bűvös 18-as szám titka

A dátum választása nem véletlen, sőt, kifejezetten zseniális vizuális poén. Ha megnézzük a 18-as számot, könnyen beleláthatunk egy hóembert:

  • az egyes szimbolizálja a hóember kezében lévő seprűt vagy botot,
  • a nyolcas pedig a két méretes hógolyóból álló testét.

Ez a formai hasonlóság adta az alapötletet Cornelius Graetz német gyűjtőnek, aki 2010-ben útjára indította ezt a kezdeményezést. Graetz nem kispályás: övé a világ legnagyobb hóemberrel kapcsolatos gyűjteménye – több mint 3000 darabbal büszkélkedhet, amiért bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is. A gyűjteményéről továbbiakat a weboldalán itt olvashatsz.

A zord télűző óriástól a Jégvarázs bumfordi sztárjáig

Bár ma a hóemberekről mindenkinek három nagy hólabda és egy hatalmas mosoly ju at eszébe, esetleg a kedves, ölelnivaló Olaf ugrik be a Disney Jégvarázs című filmjéből. De a történelem során nem mindig voltak ilyen barátságosak.

A középkorban a hóemberek építése nem annyira családi tevékenység volt, gyakran zord, ijesztő figurákat alkottak, hogy így „ijesszék el” a kemény telet. Az első ismert hóember-ábrázolás egy Hágában látható 1380-as évekből származó hórás könyv, a Book of Hours margóján bukkant fel, ahol egy figura éppen a tűz mellett melegedett (ami, valljuk be, nem a legjobb életbiztosítás egy hóembernek). A télűzés tevékenységét itthon is tudjuk igazolni, Szegeden pl. a tél végén hóembereket löktek a Tiszába.

A történelem legkorábban dokumentált és leghíresebb hóemberépítéséhez két nagy név is kötődik: Giorgio Vasari jegyezte fel, hogy Piero de’ Medici egy havas firenzei télen együtt építtetett hóembert Michelangelóval a kertjében. Itt talán helyesebb a hószobor kifejezést használni, ami kétségtelenül gyönyörű lehetett.

A hóember, mint a remény szimbóluma

A hóember mulandóságában rejlik talán a legnagyobb varázsa. Arra emlékeztet minket, hogy örüljünk a pillanatnak, és még a leghidegebb napokon is találjunk okot a mosolyra. Ez a nap a közösségről is szól: nincs is jobb móka, mint együtt gurítani a hatalmas hógolyókat, esetleg vitatkozni a hóember divaton.

Hogyan ünnepeljünk?

A világnap célja egyszerű: vigyünk egy kis színt és jókedvet a szürke télbe. Ha van szerencsénk és esett a hó, a legjobb program természetesen az építés. Ehhez idén nem kell hóért könyörögnünk, egy lapát segítségével akár megépíthetjük a világ legnagyobb hóemberét is.

Az építésbe is vihetünk fantáziát, nem csak a klasszikus hóember figura legyen tervben, de jöhet egy-egy nemzeti sajátossággal kialakított fej, pl. barett sapkábval és kis bajuszkával francia festő; megformázhajátok a család kedvenc kutyáját, macskáját is. Elő a fantáziával!

A jelenlegi világrekord magasságú hóember pontosan 38 méter és 4 centiméter, a hóember rekordokról továbbiakat ide kattintva olvashatsz.

Idén nem kell a „B-terv”, de aki melegben szeretne hóember világnapot tartani, annak azért van itt pár ötletünk.

Répaorr, szénszem és egy nagy adag vidámság: ünnepeljük a Hóemberek Világnapját!

ADL - Debrecenimami

Forrás1; Forrás2; Forrás3; Forrás4

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!
Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
Ugrás az oldal tetejére