Jelenlegi hely

Online térképre kerültek az azbeszttel szennyezett turistautak

Az Országos Kéktúra egyes szakaszait is érintheti az azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügye Nyugat-Magyarországon. Már online térképen követhetőek az információk.

A Magyar Természetjáró Szövetség a túrázók biztonsága érdekében folyamatosan igyekszik tájékozódni a potenciálisan szennyezett helyszínekről, amelyeket már rendszeresen frissülő online térképen is követhetünk.

Ahogy az hónapokkal ezelőtt ismertté vált, Nyugat-Magyarország több településén vagy azok külterületén igazolták az azbeszttartalmú kőzúzalék jelenlétét. Az ausztriai kőbányákból származó, az egészségre rendkívül veszélyes építőanyagot jellemzően útépítésekhez használták fel: került belőle magánutakra, közterületekre, parkolókba, erdészeti utakra is, így felmerült a gyanú, hogy turistautakra is.

A szabványosan jelzett turistaút-hálózatot országszerte menedzselő, arról kormányrendelet alapján nyilvántartást vezető Magyar Természetjáró Szövetség felelősséget érez a túrázók egészségéért, ezért

megkezdte az azbesztszennyezésben potenciálisan érintett utak feltérképezését.

A Szombathelyi Erdészet Zrt. és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság jelezte, hogy a területükön igazoltan vagy feltételezhetően vannak azbeszttel szennyezett turistautak. Ezek közé tartozik az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egy-egy szakasza is, összesen kb. 5 km hosszúságban, valamint további mintegy 30 km más turistautakon.

Térképen az azbeszttel érintett turistautak

A beérkezett adatokat a Magyar Természetjáró Szövetség térinformatikai rendszerében dolgoztuk fel, hogy a problémás útszakaszokat egy online turistatérképen, könnyen áttekinthető formában jeleníthessük meg.

AZ ONLINE TÉRKÉP IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL

Jelölések:  narancssárgával kivastagítva jelöltek az igazoltan, lilával pedig a feltételezhetően azbeszttel szennyezett szakaszok.

Mit tehetünk, ha már jártunk egy érintett útszakaszon vagy oda készülünk?

Sokan fedezhetik fel a térképen, hogy az elmúlt időszakban azbeszttel igazoltan vagy feltételezhetően szennyezett útszakaszon túráztak. Arról, hogy ez milyen kockázatot jelenthet, Simon Gergelyt, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője szerint:

önmagában az, hogy valaki egyszer átsétál egy, akár több száz méter hosszúságú szennyezett útszakaszon, nagy valószínűséggel nem jelent számára számottevő egészségügyi kockázatot.

Kulcsszavak: kisgyerekkel, kutyával, rendszeresen arra járók: rájuk jobban kell figyelni.

Más a helyzet azonban, ha tartósan vagy rendszeresen van kitéve a szennyezésnek, ha felkavarodik a por, vagy ő maga kavarja fel – mint például gyermekek játék közben.

Hogyan tisztíthatjuk meg a cipőnket?

Ha a túra után lesz poros a ruházatunk vagy a cipőnk, lehetőleg a lakáson kívül tisztítsuk meg. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy szennyezett por tapadt rájuk, érdemes FFP2 vagy FFP3 szűrőosztályú maszkot viselni a tisztításuk során.

Ha olyan területre készülünk, ahol a térkép szerint fennáll az szennyezés lehetősége,

különösen szeles, száraz időben vagy élénk járműforgalom idején, szintén ajánlott az ilyen maszk használata. Figyelembe kell venni, hogy az azbeszt nehéz, tehát a talajszint közelében halmozódik fel, a gyermekek és a kutyák különösen veszélyeztetettek.

Miért veszélyes az azbeszt utakon, nyílt területeken?

  • Az azbeszt egészségügyi kockázatát nem maga az anyag jelenléte, hanem a levegőbe kerülő és belélegezhető rostok jelentik. A szennyezett kőzúzalékot a járműforgalom, a gyalogos használat, a szél, a csapadék vagy más mechanikai hatások is felkavarhatják, így az azbesztszálak a porral együtt a levegőbe juthatnak.
  • Az azbeszthez köthető betegségek jellemzően nem rövid időn belül alakulnak ki. A káros egészségügyi hatások rendszerint tartós vagy ismétlődő kitettség esetén jelentkeznek, gyakran csak évek vagy akár évtizedek elteltével.
  •  A szakmai szervezetek szerint ezért a legfontosabb a porzás megelőzése és az érintett anyag felesleges bolygatásának elkerülése.

Mit tehet a Magyar Természetjárók Szövetsége?

A szennyezéssel érintett területek kezelői

  • első körben figyelmeztető táblák kihelyezésével,
  • szükség esetén ideiglenes lezárásokkal,
  • sebességkorlátozással és egyéb forgalomcsillapító intézkedésekkel
  • ideiglenes vagy akár végleges nyomvonal módosítással

igyekeznek csökkenteni a porfelverődés kockázatát, a probléma végleges elhárítása azonban évekbe telhet.

A Magyar Természetjáró Szövetség az országos szinten mintegy 18 ezer kilométer összhosszúságú turistautak által lefedett területeknek sehol nem tulajdonosa vagy vagyonkezelője, ezért az azbesztveszély elhárítására, a burkolat vizsgálatára nincs joga konkrét lépéseket tenni.

Arra kérik a természetjárókat és a lakosságot, hogy amennyiben tudomást szereznek egy, az MTSZ térképén problémásnak még nem jelölt turistaút lehetséges érintettségéről, vagy erre figyelmeztető táblával találkoznak, írják meg e-mailben a kozlemeny@termeszetjaro.hu címre a fotókkal és a helyszín minél pontosabb megjelölésével.

ADL - Debrecenimami

Forrás

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Előzzük meg a bajt!  –  A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

Előzzük meg a bajt! – A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

A nyári szünet alatt sok veszély leselkedik a gyerekekre, ilyenkor érdemes jobban odafigyelni rájuk. Ahhoz, hogy a nyár gondtalan legyen, felhívjuk a figyelmet néhány hasznos tudnivalóra.
Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet. (1;2) Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.
Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

A kisgyerekes ruhatár egy külön világ. A darabok gyorsan cserélődnek, mégis közben meglepően gyorsan el is használódnak. Egy body, amit pár hete vettél, már foltos. Egy nadrág térde elvékonyodott, pedig még bőven hordható lenne.Ilyenkor nem az a legjobb döntés, hogy kidobjuk. Ezek a ruhák nagyon jól javíthatók – ráadásul egy kis átalakítással még jópofábbak is lehetnek, mint új korukban.
"Elfogyott a gyömbérszörp?"

"Elfogyott a gyömbérszörp?"

A gyömbérszörpről először a 90-es években hallottam, a Hupikék törpikék egyik „dalában”. Igaz, akkoriban a gyömbér még nem volt mindennapos vendég a boltok zöldséges pultján. Aztán ahogy egyre könnyebben hozzáférhetővé vált, úgy kedveltem meg én is egyre jobban.
Ugrás az oldal tetejére