Az iskolában, de nem tanárként
Az iskolapszichológus különleges helyet foglal el az iskolai szervezetben. Bár az intézmény szerves része, ismeri a tanárokat, diákokat, részt vesz az iskolai életben, mégis kívülálló, hiszen nem pedagógus, nem tanítja a gyermekeket, nem osztályoz, nem felügyel folyosót. Ez teszi lehetővé, hogy olyan személy tudjon maradni, akinél nem feladatok és elvárások, hanem egy olyan elfogadó, bizalmi légkör fogadja a diákot, ahol az bátran meg mer nyílni, képes segítséget kérni problémái megoldásához. Sokaknak könnyebbség, hogy mindezt az iskola ismerős környezetében, de a pszichológusok etikai kódexe által előírt titoktartás mellett tehetik meg.
Miért van rá szükség?
Az iskolába járás végigkíséri a legtöbb gyermek mindennapjait 6-7 éves kortól a serdülőkoron át a felnőttkor küszöbéig. Ebben a bő évtizednyi az időszakban hatalmas biológiai, gondolkodásbeli, szociális és személyiségbeli fejlődés megy végbe. A gyermekből lassan felnőtt lesz, évről-évre egyre önállóbb, felelősségteljesebb, egyre többet ismer meg a világról, társairól és önmagáról. Ezekben a folyamatokban lehetnek kisebb-nagyobb elakadások, krízisek, hiszen mind a gyermeknek, mind a családnak meg kell találni a válaszokat az újabb és újabb élethelyzetek kihívásaira. Ezen nehézségek egy része teljesen normális, a fejlődéssel jár, mégis megterhelő időszakot jelent a fiatalok, a szülők és a pedagógusok számára egyaránt. Ezek minél zökkenőmentesebb „átvészelésében” tud segíteni a pszichológus, akinek legfontosabb feladata ezekben az érzékeny és változásokkal teli életszakaszokban a komolyabb pszichés zavarok megelőzése, tanulók személyiségének fejlesztése, valamint a nevelő-oktató munka segítése.
Milyen nehézségekkel lehet felkeresni az iskolapszichológust?
Az iskolába lépéskor az iskolai szabályokhoz, fegyelemhez való alkalmazkodás, az új osztálytársak közé való beilleszkedés, a szülőktől való hosszabb elszakadás, az iskolai feladatok, elvárások teljesítésének újszerű élményeivel kell megismerkednie a gyermeknek. A serdülőkor kezdetével egyre nagyobb szerephez jutnak a barátok, a kortárs kapcsolatok, valamint ebben az időszakban történik a személyiség intenzív formálódása, a saját felnőtt identitás kialakítása, mely egy igen küzdelmes folyamat, sokszor lázadással, az addigi értékek átmeneti elutasításával, felülvizsgálatával jár. Ilyenkor alakul ki a nemi szerepviselkedés, fellángolnak az első szerelmek. A fent felsorolt, a fejlődés természetes velejáróként adódó nehézségek, ún. normatív krízisek mellett sokszor az iskolai évek alatt jelentkeznek a tanulási vagy pszichés zavarok első jelei, melyek gyanújakor érdemes mielőbb utánajárni annak természetének, hogy a megfelelő fejlesztés lehetővé váljon.
Fiatalabb korban jellemzőbb, hogy a szülő vagy a pedagógus keresi fel az iskolapszichológust konzultáció céljából, míg a serdülők többnyire maguk kérnek segítséget.
A diákokkal való személyes foglalkozás mellett a pszichológus osztályokkal, csoportokkal is dolgozhat, szervezhet például pályaválasztási tanácsadást, szűrővizsgálatokat, csapatépítést, felmérheti egy osztályközösség jellemzőit, tarthat tanulásmódszertani tréninget, önismereti foglalkozásokat, filmklubot, előadásokat. A sor szinte végtelen, a pszichológus ezen lehetőségek közül választja ki a legmegfelelőbbet az iskola és a diákok lehetőségeitől és igényeitől függően.
A pedagógusokkal való munka
Az iskolapszichológus fontos feladata a pedagógusokkal, osztályfőnökökkel történő konzultáció, hiszen ők azok, akik a tanórákon nap mint nap találkoznak a diákokkal, végigkövetik fejlődésüket, így fontos jelzési szerepük van. Ha bármilyen nehézséget, változást észlelnek a gyermek teljesítményében, viselkedésében, akkor a pszichológust bevonva közösen tudják keresni a megoldási lehetőségeket, legyen ez akár személyes foglalkozás, a szülővel való egyeztetés, az egész osztállyal történő munka vagy egy olyan stratégia kidolgozása, amelynek tanórák alatti alkalmazásával csökkenthetőek a nehézségek. A pszichológus így közvetlenül is segítheti a pedagógus munkáját. Ezek mellett fontos szerepet kap a tantestületen belül a pszichológiai ismeretterjesztés, a különböző pszichés zavarok biológiai és lelki hátterének megismertetése, mely tudás birtokában a pedagógus jobban érti és így könnyebben tudja kezelni a felmerülő nehéz helyzeteket.
Amikor további segítségre van szükség
Előfordulnak olyan helyzetek, amikor a nehézség feltérképezéséhez pontosabb, mélyrehatóbb vizsgálatra van szükség. Ilyen helyzet lehet például a részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), autizmus spektrum zavar, hiperaktivitás, figyelemzavar, szorongás, hangulatzavar, viselkedészavar vagy evészavar gyanúja. Mivel a komplex pszichológiai és gyógypedagógiai diagnosztikához az iskolában nem adottak a feltételek, ebben az esetben a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálat vagy gyermekpszichiátriai ill. mentálhigiénés szakrendelés felkeresése történik. Ez az eljárás hasonló az iskolaorvos munkájához, aki amennyiben a szűrővizsgálatok alapján szükséges, beutalót ad további kivizsgálásra a megfelelő szakorvoshoz. A gyermek vizsgálata után kiadott szakvélemény tartalmazza a javasolt fejlesztéseket és azt, hogy ezeket az iskolapszichológus lássa el, vagy a szakszolgálat munkatársa. Komolyabb pszichés nehézségek esetén az iskolai környezet már nem alkalmas terep a gyógyításra, szerencsésebb, ha a kezelés egy külön intézményben, arra speciálisan képzett szakember vezetésével történik. Ilyenkor az iskolapszichológus feladata ennek a külső folyamatnak az iskolán belüli támogatása.
A Pedagógiai Szakszolgálatokról
A területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálatok feladata közé tartozik többek között a korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás, logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés, tehetséggondozás és a szakértői bizottsági tevékenység. Ezen szolgáltatások igénybevétele történhet az iskolapszichológus vagy a pedagógus ajánlására, de a szülő egyéni kérésére is.
Tévhitek, avagy mit NEM csinál az iskolapszichológus
Az iskolapszichológus munkájával kapcsolatban sok tévhittel, irreális elvárással is találkozunk. Munkája elősegíti a problémák megelőzését vagy megoldását, de egy sok év alatt kialakult helyzetet nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Nem várhatjuk tehát tőle, hogy gombnyomásra „megjavítsa” a problémásnak minősített gyereket, megszelídítse a lázadó osztályt. A változás általában egy lassú, fokozatos folyamat, melyben mind a diáknak, mind a szülőnek, pedagógusnak és pszichológusnak elengedhetetlen szerepe van.
Az sem szerencsés, ha az iskolapszichológussal való találkozást egyfajta fenyegetésként használják: „Ha nem viselkedsz rendesen, leküldelek a pszichológushoz!”. Ez rombolja a pszichológus iránt tanúsított bizalmat, valamint a szakmai munkát is aláássa. Az önmagunkon való belső munka egy komoly elköteleződést és belső motivációt igénylő folyamat. Ha büntetésként próbálják használni, az csak ellenállást és dacot szül, és ha a diák meg is jelenik a pszichológusnál, a közös munka terméketlen lesz, míg a fiatal maga önként nem akarja a változást.
Az iskolapszichológus a tantestület tagjaival minden esetben csak a diákok ügyében konzultál, így nem nyújthat segítséget a pedagógusok magánjellegű problémáival kapcsolatban. Bár csábító a könnyen megszólítható pszichológus jelenléte, a munkatársi kapcsolatot és együttműködést megzavarja, ha az iskolapszichológus a pedagógus személyes segítőjévé válik. A diákok érdekében végzett hatékony munkához fontos, hogy a pedagógus és a pszichológus egyenrangú partnerként tevékenykedjen.
Miért érdemes felkeresni?
Az iskolapszichológiai ellátás egy ingyenes és könnyen igénybe vehető szolgáltatás. Szülőként érdemes kérdéseinkkel is hozzá fordulni, hiszen inkább derüljön ki a beszélgetés során, hogy nincs komolyabb probléma, mint hogy tétlenül elmenjünk az intő jelek mellett. Egy kezdődő nehézségnél minél hamarabb felismerésre és kezelésre kerül a sor, annál kisebb a valószínűsége, hogy további problémák rakódnak rá az évek során. A gyermekek olyanok, mint egy növekvő facsemete: eleinte még rugalmas a törzse, ágai, könnyebben tudunk neki segíteni a megfelelő fejlődésben. Ha már erős kérget növesztett, kevésbé képes rugalmasan változni. Segítsünk gyermekünknek, diákjainknak, hogy szükség esetén megkapják azt a segítséget, ami támogatja egészséges testi-lelki fejlődésüket!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
