A fej, a szív és a kéz iskolája - Waldorf
Rudolf Steiner hozta létre az első ilyen iskolát a Waldorf Astoria cigarettagyárban dolgozó munkások gyermekei számára. A ma már szülői kezdeményezésre alakuló iskola szellemisége és módszertana is egyedinek mondható. Steiner a maga által kidolgozott antropozófia tanait alapul véve hozta létre iskoláját. Legfontosabb jellemzői:
- Kiemelkedő jelentőségű, hogy a gyermekek oktatásuk, nevelésük során megőrizzék egyediségüket. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy ne vesszen el a gyermeki fantázia, kreativitás a tanulási folyamat során.
- A tanulás módja sem hagyományos, egy-egy epochával több hétig foglakoznak a gyerekek, így téve lehetővé az adott témában való elmélyülést. Sokféle megközelítés, rengeteg eszköz, változatos módszerek jellemzik az oktatást. A gyerekek maguk készítik a tankönyveiket, szép színes rajzokkal, feliratokkal tarkítva.
- A művészeti nevelés is nagy hangsúlyt kap. A test és a szellem egységét erősítő euritmia, a kézműves tevékenységek, mind-mind hozzájárulnak a Waldorf nevelés sajátosságaihoz. A zenei nevelés, sőt a hangszeres zene is hozzátartozik a mindennapokhoz.
- A természet felé fordulás, a természetes anyagok megismerése és használata, a kézműves tevékenységek, de például a kertészkedés is a tananyag részét képezik.
- Két idegen nyelven tanulnak a diákok, ezt eleinte dalokkal, versekkel, zenével és az adott kultúrákkal való ismerkedéssel teszik.
- Az osztálytanító 8, de akár 12 évet is eltölt a diákokkal. Ez teszi lehetővé, hogy nagyon jól megismerje a diákokat és azok is őt. Nincs osztályozás és bukás, a diákok egyénre szabott szöveges értékelést kapnak.
- A tévézést és a számítógép használatát többnyire elutasítják. A szkeptikusok szerint a hagyományos iskolába átkerülő Waldorfos gyerekeknek nehéz az átállás.
„Segíts, hogy magam csinálhassam!”- Montessori
Maria Montessori pedagógiája a gyermekek természetes fejlődését kívánja követni. Alapelve, hogy a gyermek számára a legelőnyösebb nevelési területet kell biztosítani, melyben minden gyermek a saját természetes szükségletei szerint tud majd választani tevékenységet. Célja a szellemi szabadság megőrzése, támogatása, önállóan gondolkodni tudó, független személyiségeket nevelése. Jellemzői:
- Az egyes tanulási folyamatok ún. „kulcsgyakorlatokkal” indulnak. Ezek minden esetben egy tevékenységből indulnak, majd fokozatosan jutnak el a tanultak fogalmi szintjére.
- Fontos elem a tevékenykedtetés, a Montessori pedagógiának saját eszközrendszere is van. A különféle készségek, képességek fejlesztését szolgáló játékos eszközök a tananyag elsajátítására is alkalmasak.
- A tanulási folyamat során az önállóság, az örömmel végzett tevékenységek kerülnek előtérbe. A diákok saját tempójukban haladva, önmagukat ellenőrizve tanulnak. A pedagógus pedig megfigyel, segít, és támogat, a háttérből irányít, vagyis nem a hagyományos értelemben vett tanári szerepkörben van a jelen a tanulási folyamatban.
- A gyerekek által használt eszközök nyitott polcokon, elérhető helyen vannak, valamint az asztalok a teremben csoportokba rendezve helyezkednek el. Ezek már nem ismeretlenek a hagyományos iskolákban sem.
- A mai Montessori iskolákban megjelenik a számítógép használata is. Kihasználják a modern technikai vívmányokat, oktató programokkal is.
- Az értékelés szöveges, és elsősorban a bíztatás, a pozitívumokra történő rámutatás jellemzi.
Több olyan óvoda és iskola is létezik hazánkban, melyek átvettek részeket a Montessori pedagógiából és sikerrel működnek, így szélesebb választási lehetőség is állhat a családok rendelkezésére. Vannak olyan alternatív iskolák is, melyek sajátosságait, alapelveit magyar pedagógusok dolgozták ki. Ilyen például a II. kerületben található például a Gyermekek Háza.
Alternatív Alapozó Program - Gyermekek Háza
Ebben az iskolában nagyon jól ötvözték a reformpedagógiák egyes elemeit a hazai sajátosságokkal:
- A tananyag nem különbözik a hagyományos iskolákétól. Nem mást, hanem másként tanítanak.
- A tanteremben itt is csoportokba rendezve találjuk a padokat és a nyitott polcok is a gyerekek rendelkezésére állnak.
- A gyermekek egyéni haladási ütemét és szükségleteit figyelembe véve dolgozzák fel a tananyagot, az órákon a differenciálás és a kooperatív tanulás kerül előtérbe. Ezzel lehetőséget teremtenek arra, hogy több sikerélmény érje a gyerekeket, valamint a szociális készségek is nagyon jól fejleszthetőek.
- Az iskola egész napos iskolaként működik, így délután is vannak tanórák, igaz ezek többnyire készségtárgyak. Napközben viszont hosszabb szünetek teszik lehetővé a pihenést.
- Alsó tagozaton szövegesen értékelnek, majd 5. osztálytól fokozatosan kerül bevezetésre az érdemjegyekkel való osztályozás.
Hosszan lehetne még sorolni, mi mindent tanítanak másképp az alternatív iskolákban. Szerencsére az ott tanító pedagógusok továbbadják tudásukat, így sok állami iskolában dolgozó pedagógus is alkalmazza a kooperatív technikákat, a differenciált rétegmunkát napi gyakorlatában, valamint igyekszik hasonló szellemben nevelni diákjait. És szerencsére nagyon jó állami iskolák is vannak, ahol szívvel-lélekkel dolgozó, hivatásukat nagyon magas színvonalon végző pedagógusok dolgoznak, így bőséges és színvonalas választék áll rendelkezésére a budapesti családoknak, mind az alternatív, mind az állami iskolák terén.
Lassan tényleg dönteni kell, hová megy a gyermek. Sok szerencsét kívánok!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges