Jelenlegi hely

Mégsem az internet ad esélyegyenlőséget?

Hiába jut internethez a kevésbé tehetős fiatal, a szociális különbségeket nem segít kiegyenlíteni az online elérés. A gazdag gyermekek tanulnak, a szegény gyermekek játszanak a neten – állítja egy OECD tanulmány.

Ahogy az internetelérés egyre inkább alapvető lesz a világ háztartásaiban, úgy tolódik el az online ismeretszerzés könnyűsége, hatékonysága felé az a vita a szakemberek között, hogy mire és hogyan is való a gyermekeknél az online jelenlét. Bár még Európában sem egységes – a gyakorlat szintjén legalábbis nem az –, hogy egy fiatal milyen minőségű, és milyen gyors interneteléréshez fér hozzá akár az iskolában, akár otthon, az OECD friss kutatása szerint ma már nem is az a probléma az online tanulással, hogy van-e a fiataloknak internetelérésük.

A világ legerősebb gazdaságait tömörítő szervezet most arra jutott, hogy a legtöbb országban a jól szituált és szegény gyermekek nagyjából ugyanannyi időt töltenek az interneten. Csakhogy a jobb helyzetű fiatalok sokkal nagyobb valószínűséggel használják az online elérést tanulásra, míg a kevésbé tehetősek inkább szórakozásra és játékra fordítják ezt az időt. Vagyis a tanulmány azt állítja, hogy még egyenlő internetelérés esetén is megmarad a sokat emlegetett „digitális szakadék”, amelynek eredménye, hogy egyes gyermekek már nagyon kis korukban elkezdik a felkészülést a jövőre, és megszerzik a néhány évtized múlva alapvető digitális készségeket, míg mások nem tudnak majd a jövő munkalehetőségeivel élni.

A felmérést több mint 40 európai, ázsiai és dél-amerikai ország fiataljainál végezték el, a legutóbbi Pisa tesztben résztvevő tizenéves gyerekek bevonásával. A szemlélet pedig az volt, hogy a digitális technológia használata a fiatalok szempontjából egyenrangú az oktatási rendszer hatékonyságával. A vizsgált nemzetek közül messze magasan az első helyen végeztek a finnek. Az ott élő gyermekek használják ugyanis az internetet a legnagyobb arányban információ és tudás megszerzésére. A tanulmány ugyanakkor nagyon komoly különbségeket állapított meg abban, hogy a gyermekek hogyan és mire használják az online elérésüket, és az is kiderült, hogy a társadalmi és egzisztenciális különbségek az online térben ugyanúgy fennmaradnak, mint a fizikai világban.

A vizsgálat módszertani részében arra világítanak rá a készítők, hogy azok a gyermekek tudnak hatékonyan információt gyűjteni az interneten – vagyis a tanulmányaikhoz, tudásuk bővítéséhez újabb ismereteket szerezni –, akik erős olvasási készséggel rendelkeznek. Ezek után nem meglepő, hogy a hatékony online-használat azokban az országokban jellemző a fiatalokra, ahol a nemzetközi mérések a szövegértésben is jó eredményeket mutattak. Így a finneket az izlandiak követik, majd az észt, a norvég, a szlovák, a dán, a cseh, a lett, az izraeli és a liechtensteini gyermekek.

De nem csak a készségek, hanem a társadalmi helyzet is meghatározó. A tehetősebb fiatalok sokkal többet használják az internetet tanulmányi szempontból előnyös tevékenységekre, olvasásra és információgyűjtésre. Eközben a szegényebb gyermekek inkább az online játékokkal és a társaikkal való cseteléssel töltik az időt. Ez a különbség még azokban az országokban is kimutatható, ahol az internetelérés majdnem alapjog, vagyis mindenki hozzáfér az online erőforrásokhoz. A tanulmány egyik megállapítása, hogy „az egyenlő hozzáférés nem jelent egyenlő esélyeket”. Ez pedig valódi problémát jelent majd a következő évtizedben, amikor a digitális készségek alapjaiban határozzák meg, hogy valaki munkahelyhez juthat-e, és a tanult szakmája akár csak alapfokon is versenyképes lesz-e.

Az életszínvonal mellett földrajzi különbségeket is feltártak az OECD vizsgálatai. Így a hatékony internethasználatban az észak-európai országok fiataljai messze a déliek előtt járnak. Mellettük az online ismeretszerzésben élen jár Lengyelország, Németország, Hong Kong és Szingapúr is. A dél-európai és dél-amerikai országokban viszont sokkal jellemzőbb, hogy a gyermekek a játék mellett a közösségi média oldalakon lógnak. Mindehhez még egy adalék: az internetet hatékonyan használók összességében jóval kevesebb időt töltenek online, mint az elérést játékra és csetelésre használók.

Azért, hogy a társadalmi különbségek legalább az online térben csökkenjenek, illetve a felnőttkori versenyképesség javítható legyen, több megoldási javaslat is született, melyek többsége korlátozná, hogy a gyermekek mihez férhessenek hozzá az interneten, azonban az eddig leghatékonyabbnak tűnő javaslatok a már említett olvasás-írási, és szövegértési készségek javítására vonatkoznak.

Mindez arra is visszavezethető, hogy az elmúlt évek egyéb vizsgálatai meglepetésre azt állapították meg, hogy a mai tizenévesek nem hogy kevesebbet, de nagyságrendekkel többet olvasnak, mint néhány évtizede. Csakhogy ezen szövegek többsége nem szépirodalom. A köztük való tájékozódás és értő olvasás viszont éppen ezért lenne nélkülözhetetlen készség, amelyet az európai országokban sokkal hatékonyabban kellene átadni a gyermekeknek már az általános iskola első éveiben. Vagyis a szociális esélykiegyenlítés – amely az eredmények szerint az interneteléréstől nem várható –, továbbra is az oktatás feladata maradhat.

Forrás: csalad.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Játékos családi ötletek, amikkel ti is feltalálók lehettek!

Játékos családi ötletek, amikkel ti is feltalálók lehettek!

Tudtátok, hogy június 13. a Magyar Feltalálók Napja? Ezen a napon tisztelgünk a magyar találékonyság és kreativitás előtt, hiszen hazánk számtalan zseniális feltalálót adott a világnak. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósunk ezen a napon jegyeztette be a C-vitamin felfedezését, ezért emlékezünk meg évről évre a magyar találmányok és ötletek világáról. Ez egy szuper alkalom arra, hogy otthon ti is egy kicsit feltalálók lehessetek!
Magyar Feltalálók Napja - amikor a magyar észjárásra büszkék vagyunk

Magyar Feltalálók Napja - amikor a magyar észjárásra büszkék vagyunk

Tudtátok, hogy van egy nap, ami csak a magyar feltalálóké? Minden év június 13-án ünnepeljük a Magyar Feltalálók Napját, amikor a világot formáló magyar elmék előtt tisztelgünk. Ez egy remek alkalom arra, hogy a gyerekekkel együtt felfedezzük, milyen találmányok születtek hazánkban, és hogy mennyi mindent köszönhetünk ezeknek a zseniális ötleteknek.
Tiszta víz, tiszta élmény – kirándulás iható forrásokhoz a családdal

Tiszta víz, tiszta élmény – kirándulás iható forrásokhoz a családdal

Magyarország tele van szebbnél szebb forrásokkal, ahol a természet csendje és a tiszta víz varázsa együtt ad élményt. Hoztam pár igazán hangulatos helyet.
MegaPapír rajzpályázat 2025 - 1.000.000 Ft összértékű nyereménnyel

MegaPapír rajzpályázat 2025 - 1.000.000 Ft összértékű nyereménnyel

Pályázat típusa: rajzpályázatKorosztály: óvodások és általános iskolás alsó tagozatosokBeküldési határidő: 2025. június 10.
Ugrás az oldal tetejére