Sok gyermeknél derül ki már az óvodában, hogy figyelemzavaros, vagy hiperaktív, esetleg megkésett a beszédfejlődése, emellett súlyos beszédhibái vannak, netán ügyetlen, mozgásfejlődése elmarad a társaiétól és egyensúlyi gondokkal is küzd.
Iskolaéretlenség ötévesen
Az iskolakezdéssel járó akadályok átugrása, a sikeres teljesítés sok mindentől függ egy kisgyerek esetében. Ma már azonban egy ötévesnél a szakemberek nagy pontossággal meg tudják mondani, hogy megállja-e majd a helyét az első osztályban vagy sem, ugyanis az iskolai beválást hátráltató készségek és részképességek ez idő tájt már jól kimutathatók.
Az óvodákban zajlanak olyan vizsgálatok, amelyek logopédus, pszichológus és fejlesztő pedagógus segítségével térképezik fel a kicsik iskolaérettségét, de van ezek mellett egy állapot- és mozgásvizsgálat teszt, amely az idegrendszeri funkciók éretlenségének korai kimutatását célozza.
Utóbbi szűrésnél kiderülhet, hogy az idegrendszer kéreg alatti funkcióiban és az integrációs működésben hiba, hiányosság van, és a magasabb szintű funkciók sem teljesen épek, felléphet a gondolkodás, a figyelem, a viselkedés és a tanulás zavara. Minderre nyújthat megoldást a TSMT-torna, amely a Tervezett Szenzomotoros Tréning rövidítése.
A teszt
A Tervezett Szenzomotoros Tréninget Lakatos Katalin dolgozta ki. A módszerhez tartozik egy teszt, amely vizsgálja a 3-12 éves gyermek idegrendszeri fejlettségét, mozgáskoordinációját, testképét, térbeli tájékozódását, ritmusérzékét, és taktilis érzékelését.
Van olyan óvoda, iskola, ahol a fejlesztő pedagógussal együtt végzik a 35-45 perces egyéni szűrést, így a továbbiakban arról is képet kapnak a szakemberek, hogy felmerül-e a diszlexiazavar vagy a diszgráfiazavar veszélye. Ha az eredmény 75-50% között van, akkor enyhe hiányosságokról lehet szó, amelyekkel csoportos terápián kell foglalkozni, de ha 50% alatti a teljesítmény, vagy a gyermeknek egy-másfél éves lemaradása van a vizsgált területeken, akkor nagyobb és elhúzódó (akár két évig is tartó) fejlesztésre kell számítani, hogy az idegrendszer magasabb integrációs szinten, komplexebb módon és összerendezettebben működjön. Utóbbi esetben egyéni, otthoni fejlesztés szükséges.
Lakatos Katalin 2003-ban, az Új Pedagógiai Szemlében megjelent tanulmánya szerint a tesztet megelőző céllal érdemes elvégezni azon az ötévesek körében, akiknél a kognitív funkciók elsajátításában, mozgásban, beszédben elmaradás mutatkozik, valamint az iskolaéretlennek minősített hatévesek és az évvesztesek között. Korrektív céllal pedig azokat a kiselsősöket lehetne ezzel a módszerrel szűrni, akik figyelemzavarral küzdenek, túlmozgásosak, az írás, olvasás, számolás, a kommunikáció, észlelés és érzékelés területén nehézségekkel küzdenek.
„Okosító” torna
A TSMT-torna a szűrés eredménye után azonnal kezdhető. „Okosító” tornának is hívják, mivel jótékonyan hat a tanulási zavarokra, az intellektusra és a szocializációs képességekre. Ha az óvodában, vagy iskolában történt a felmérés, akkor a terapeuta javaslatot tesz egyéni és csoportos foglalkozás elvégzésére. Fejlesztő helyen is történhet szűrés, ennek ára – magánszolgáltatóról lévén szó – 14-16 ezer forint is lehet.
Az egyéni fejlesztés a szakember által meghatározott gyakorlatsor rendszeres otthoni elvégzését jelenti legalább heti háromszor. A mozgásterapeuta több mint 500 feladatból választja ki a gyermek számára optimális 18-20 gyakorlatot. Ezt 6-8 hétig kell gyakorolni, majd újabb, nehezített gyakorlatsor készül, amit ismét 6-8 hétig kell tanulni, és ez így megy addig, amíg az idegrendszeri fejlődés el nem éri a meghatározott szintet. A csoportos fejlesztésnek 9-12 éves korig van értelme (10 éves kor fölött már nem javasolják a TSMT elkezdését). A csoportos fejlesztésen is hasonló feladatok vannak, mint az egyéniben, itt a torna 50 percig tart.
Az egyedülálló fejlesztési módszer játékos, mozgásos feladatokkal zajlik, melyek közben olykor énekelniük, számolniuk, vagy tapsolniuk kell a gyerekeknek. Az általános használati eszközök körébe tartozik a gördeszka, a fitness labda, a forgószék, a függőháló, és a hinta.
De miért az én gyerekem?
Lakatos Katalin írt még arról, hogy az idegrendszeri érésbeli elmaradás és a szenzoros integráció zavarai a genetikától függetlenül előfordulhatnak akkor is, ha egy gyermek ép idegrendszerrel született, de a fontos korai években kevesebb környezeti inger érte, és szegényes mozgáslehetőségei voltak. A szakemberek szerint ma a gyermekek 30-40%-a szorul felzárkóztatásra, és a mielőbbi terápia azért is fontos, mert az életkor múlásával a szenzomotoros fejlesztések hatékonysága egyre csökken.
Forrás: csalad.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
