A család.hu most sorozatban mutatja be az ötödik magyarországi nagymintás ifjúságkutatás eredményeit. A felmérésben nyolcezer magyarországi 15 és 29 év közötti fiatal nyilatkozott családalapítási tervéről, munkaerőpiaci lehetőségéről, tanulásra vonatkozó elképzeléséről, fogyasztási szokásáról, és az adatokat látva van miért büszkének lenni a magyar fiatalokra – írja az Új Nemzedék Központ megbízásából készült kiadvány köszöntőjében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár.
Családalapítás
A magyarországi fiatalok szerint az a fiatal, aki annak érzi magát. Többségük házasságban szeretne élni, és úgy érzi, a gyermekvállalás hozzájárul a boldogsághoz. Átlagosan 27–28 éves korukban tervezik a szülőktől való elköltözést.
Mégis, a 15–29 éves magyarországi fiatalok családi állapota a harmadik évezred elejétől tapasztalt trendeknek megfelelően változik, vagyis nő az egyedül élők, illetve az élettársi kapcsolatban élők aránya, illetve csökken a házasságot kötők száma. A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest lényeges változások nem történtek, a házasok arányának csökkenése megállt, stagnálás tapasztalható a fiatalok családi állapotát illetően.
A házasok között a nők aránya (13 százalék) majdnem kétszerese a férfiak arányának (7 százalék).
Életkor alapján vizsgálva az látható, hogy míg a 20–24 éves korosztályba tartozók négyötöde egyedülálló, 15 százalékuk él élettársi kapcsolatban és mindössze 5 százalékuk házasságban, addig a 25–29 évesek közel fele (49 százalék) egyedülálló, 27 százalékuk él együtt élettársával és 23 százalékuk házas.
Településtípus szerint összehasonlítva megállapítható, hogy a fővárosban és a megyei jogú városokban magasabb az egyedül élők aránya (76–77 százalék), a kisebb városokban és községekben valamivel alacsonyabb (71–73 százalékuk). Az élettársi kapcsolatban élők arányánál azonban pontosan fordított képet láthatunk, a nagyobb városokban kisebb az ilyen kapcsolatban élő fiatalok aránya (13 százalék), míg a kisebb településeken magasabb (17 százalék).
A felsőfokú végzettségűek körében magasabb a házasságban élők aránya (18 százalék), az alap- és középfokú végzettségűeknél ennél lényegesen kisebb számban találunk házas fiatalokat (8–11 százalék).
A házasságban élő fiatalok átlagosan 23–24 éves korban köteleződnek el, a nők átlagosan kicsit korábban, a férfiak kicsit később kötnek házasságot. A jelenleg nem házas fiatalok kétharmada a jövőben szeretne házasságot kötni, mindössze 6 százalékuk utasítja el tudatosan ezt az együttélési formát. A 2012-es kutatás adataihoz képest csökkent a bizonytalanok és nőtt a házasságot tervezők száma. A lányok/nők nagyobb arányban szeretnének házasságot kötni (74 százalék), mint a fiúk/ férfiak (63 százalék).
Az életkor emelkedésével csökken a házasodási kedv, míg a településméret és az iskolai végzettség tekintetében ellenkező tendenciát látunk, azaz minél nagyobb településen él valaki, illetve minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, annál nagyobb arányban tervez a közeli vagy távoli jövőben házasságot kötni.
Gyermekvállalás
A 15–29 éves fiatalok 14 százalékának született már eddig gyermeke. A vér szerinti gyermekkel rendelkezők átlagosan 22,2 évesek voltak első gyermekük születésekor, ez az életkor a négy évvel ezelőtti adathoz képest emelkedést mutat.
A fiatalok 23 százaléka tervezi, hogy a következő három évben újabb gyermeket vállal, és további 24 százalék esetében előfordulhat még ez, de egyelőre inkább nem tervez ilyen időtávon belül gyermekvállalást.
Azok, akik választ tudtak adni arra a kérdésre, hogy összesen hány gyermeket szeretnének vállalni (a 15–29 évesek 77 százaléka), átlagosan 1,7 gyermeket terveznek.
A gyermekkel nem rendelkező fiatalok 48 százalékának van már elképzelése arról, hogy a jövőben hány évesen szeretne gyermeket vállalni, ők átlagosan 28 éves korukra tervezik első gyermekük megszületését. A 2012-es kutatásban átlagosan 29 éves korukra tervezték az első gyermekvállalást, vagyis az azóta eltelt időszakban valamelyest változtak a fiatalok ilyen irányú tervei.
A gyermekvállalás sok mindent meghatároz és megváltoztat az ember életében: a fiatalok négyötöde szerint leginkább a boldogságérzetre van pozitív hatással, illetve a 15–29 évesek fele szerint a családi és baráti kapcsolatok helyzetét is alapvetően javítja.
A fiatalokat főleg a munkahelyi karrierre, az anyagi helyzetre és a szexuális életre gyakorolt hatása miatt osztja meg a gyermekvállalás. A gyermeket vállalók tanulási lehetőségeire, munkahelyi karrierjére és anyagi helyzetére van legnagyobb mértékben negatív hatással ennek a döntésnek a meghozatala a 15–29 éves fiatalok szerint.
Forrás: csalad.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
