A nők illetve a kisgyermekes szülők a munkavégzés idejére nem tudják megoldani a gyermekek felügyeletét, mert nincs elég bölcsőde, óvoda, illetve ami van, az túlzsúfolt. Részletek az alapvető jogok biztosának vizsgálati megállapításaiból.
A Munka Méltósága címmel elindított alapjogi projekttel Szabó Máté feltérképezi, május 3-án projektindító konferenciáján is tematizálja a munkához való joggal kapcsolatos visszásságokat, főként azokat, amelyek kedvezőtlenül érintik a védett csoportokba tartozó emberek munkavállalási esélyeit. Az ombudsman ezek között áttekintette a kismamák részmunkaidős foglalkoztatásának lehetőségeit a közszférában, a munkaügyi központok képzési lehetőségeit, amelyeket kifejezetten ennek a körnek kínálnak, a munkaerő-közvetítés gyakorlatát, az elhelyezkedési esélyeket, a versenyszférában e témában jelentkező problémákat.
A vizsgálatok során a biztos azt állapította meg, hogy a kisgyermekes anyák foglalkoztatása jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától. A három év alatti gyereket nevelők esetében Magyarországon ez az arány mindössze 14%, ami a legalacsonyabb az uniós országok között.
Továbbra sem jellemzőek a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák. Kevés a részmunkaidős és a távmunka, a rugalmas munkaidő alkalmazása. A nők illetve a kisgyermekes szülők munkavállalásának egyik legnagyobb akadályát az jelenti, hogy a munkavégzés idejére nem tudják megoldani a gyermekek felügyeletét. Egy korábbi jelentésében már megállapította az ombudsman, hogy a gyermekek napközbeni ellátását biztosító rendszer több helyen nem tölti be a funkcióját, nincs elég bölcsődei, óvodai férőhely, illetve ezek az intézmények túlzsúfoltak, a nyitva tartásuk nem igazodik a szülők munkavégzésének idejéhez. Az alapvető jogok biztosa felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy amikor kidolgozza a nők munkaerő-piaci helyzetének javítására szánt javaslatait, nyomatékosan vegye figyelembe ezeket a körülményeket.
Szabó Máté egy másik problémával megkereste a nemzeti erőforrás minisztert és törvénymódosításra kérte őt. Az alapvető jogok biztosa szerint ellentétes a foglalkoztatáshoz és a munkához való joggal, valamint a jogbiztonság követelményével, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesülő anyák a törvény értelmében nem vehetnek részt a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2. képzéseiben, ami akadályozza a visszatérésüket a munkaerőpiacra. Pedig a biztos álláspontja szerint éppen az ellenkezője lenne a cél, azaz hogy a GYES, GYED lejártakor a szülő már megfelelő képzettséggel rendelkezzen az azonnali munkába álláshoz. A mai szabályozás szerint azonban a kisgyerekes szülő csak a gyermekneveléssel töltött időt követően vehet részt a munkaerőpiaci visszatérést segítő oktatáson-képzésen, így akár több év is eltelhet, mire visszatérhet a munkába.
Forrás: MTI
