A szavazásoknak köszönhetően volt már főszereplő a denevér, a vándorsólyom, a szitakötő, az elevenszülő gyík, a virágos kőris vagy éppen a földikutya. Velük és társaikkal szeretnék felhívni figyelmünket a 21. században a természet szépségeire, bolygónk és országunk gazdagságára, biológiai sokféleségre és annak védelmére. Az idei év győztesei között található pamacsos fülő macskaféle, lenge sárga virág és narancsos vagy sárga foltos fekete hüllő. Kíváncsi lettél? Gyere, tallóz a természet csodálatos albumában!
Fák értünk, mi a fákért
Személy szerint a fák nagy rajongója vagyok, így évek óta követem az Ökotárs Alapítvány szervezésében 2010-ben indult Év Fája programot. 2018 év végén lezajlott szavazás eredménye szerint a pécsi havi hegyi mandulafa nyerte el, 4779 szavazattal. A Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta. Céljuk, hogy a mai rohanó világban is fókuszáljunk a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepükre. A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, melyek közül a szakmai zsűri választja ki a 12 döntőst. Ezek közül online szavazással a közönség választja meg kedvencét.
A győztes pécsi mandula egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havi-hegy csúcsán álló, pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket. A Hős Fa címet kiérdemlő Római-parti fák az ember és természet harmonikus együttélésének jelképei, melyek sorsa veszélybe került a hullámtérre tervezett gát miatt.
Fotó: Mánfai György
Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. A döntősök 2018-ban többek közt madárodúkat és etetőket kaptak ajándékba, míg a különdíjas ajándékcsomagot.
A 2018-as magyarországi győztes pécsi mandula a 2019 elején rendezendő európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen többször is második helyezést értünk el, háromszor pedig elsőként végzett a magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.
Fotók a döntős fákról INNEN letölthetők.
Levegőben és vízben
Az Év Madara
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított "Év madara" programjának küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosságnak különösen fontos szerepe van. A tavaly nyári internetes szavazáson a három választható madárfajra (gólyatöcs, gulipán és nagy póling) érkezett 8993 voks közül a gólyatöcs kapta a legtöbbet, így lett ez a faj az idei év madara.
Fotó: Orbán Zoltán
A gólyatöcs, egyik szép régi nevén – a székigólya, nem véletlenül kapta ezt a népi elnevezést. Hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével valóban miniatűr fehér gólyához hasonlít. Még több infót a győztes madárról ITT találtok.
Az Év Kétéltűje
A Magyar Madártani Egyesület soraiból megalakuló korántsem csak madárkedvelők létrehozták a Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályt. Nemcsak a hüllők és kétéltűek iránti rajongás, de összefogásuk oka a kétéltű- és hüllőfajok veszélyeztetettsége is. A magyar állomány értékeire szeretnék az Év kétéltűje programmal felkelteni érdeklődésünket ezek iránt a néha rosszul megítélt fajok iránt. Nem lesz nehéz, ha minden évben egy olyan gyönyörű, fotogén fajt választanak meg, mint a 2019-es nyertest, a foltos szalamandrát.
Fotó: Halpern Bálint
Napsütéses hétvégéken turisták ezrei húznak bakancsot, hogy bejárják Börzsöny és a Mátra erdőségeit. Mikor a turisták az eső elöl menekülnek, ebben a nedves időben jön el a foltos szalamandrák (Salamandra salamandra) ideje. Sajnálatos tény, hogy napjainkban a foltos szalamandrára számos veszély leselkedik, ezért döntött úgy az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, hogy a fajt 2019-ben az Év kétéltűjének választja. Az ókortól bűvös, mágikus jellemzőkkel ruházták fel ezt a legfeljebb 20 cm hosszúságú, fürge kis lényt. Foltjai miatt halálosan mérgezőnek hitték, alkimisták és méregkeverők mesterkedéseinek voltak főszereplői. Igaz, hogy bőrének váladéka az ember nyálkahártyájával érintkezve irritatív hatású, bőre hideg, nyirkos tapintású, de a szalamandra valós képességei távol állnak a mesék világától.
Ha szeretnéd megismerni a foltos szalamandra érdekes életét, még több képet szeretnél látni, ITT megeheted.
A titokzatos pamacsoló
Az Agrárminisztérium Vadonleső programja 2014 óta minden év január 5-én jelenti be az Év Emlősét. Idén a címet az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) nyerte el. A szervezők a döntést megelőzően Facebook játék keretében egy kis nyomozásra, találgatásra buzdították követőiket. Az első tíz helyes válaszadó ajándékot kap, a program nyitó és záróeseményének a Természettudományi Múzeum ad majd otthont.
Hiúzkölyök - Fotó: Wikipédia
Az eurázsiai hiúz őshonos állatfaj, de visszahúzódó életmódot él. Télen is aktív, különleges felépítésű lábai segítségével szinte siklik a hó felszínén, nem süllyed el, karmait visszahúzza, mintha hótalpakon járna. Hazánkban nagyon ritka fajnak számít, 2012-ben a vadon élő hiúzok összlétszáma feltehetően nem haladta meg a 10-et. A hiúz fülén 4 centiméter hosszú, fekete bojt van, amelynek segítségével képes a hangforrás helyét pontosan meghatározni.
És hogy mi az a pacsmagolás? A tizennyolcas karikát is ki lehetne tenni a fogalommagyarázatához, így nevezik ugyanis a vadászok az apróbb, szőrmés ragadozók szaporodását.
A vadvilág állományai világszerte visszaszorulóban vannak, aktív védelmükért bárki tehet. A Vadonleso weboldalán sokat tehetsz Te is az állatokért és a természetért!
Sárga, lenge, zerge...
Az Év Vadvirága program 2010 végén magánkezdeményezésként indult, de mára a Magyar Természettudományi Múzeum koordinálja az internetes szavazást. Az elismerő címet birtokló hazánkban vadon előforduló növény védelme, értéke miatt kerül a figyelem középpontjába. Mint idén a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), mely hazánkban 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Az Év vadvirága 2019 címért – a mozgalom kuratóriumának döntése alapján – három szép és figyelemre érdemes faj versenyzett: a macskahere, a magyar zergevirág és a tündérfátyol.
A nyertes, a magyar zergevirág a száraz, nyílt tölgyesek, erdőszegélyek növénye, hazánkban elsősorban a Dunazug-hegyvidék környékén, leginkább talán a Vértesben, valamint a Mátrában és a Bükkben fordul elő. Máshol már kimondottan ritka, Európában is csak kis területre korlátozódik: a Kárpát-medencén kívül a Balkán-félsziget keleti felén található meg elszórtan Észak-Görögországig.
Fotó: Farkas Sándor
Áprilisban már előjönnek a magyar zergevirág jellegzetes tőlevelei, majd hamarosan nagy méretű sárga virágai is megjelennek. Igyekeznünk kell, mert május végétől már alig láthatunk majd virágzó példányokat! Ha még több képet és információt szeretnél erről a bájos virágról, EZEN az oldalon találsz!
Az Év vadvirága Facebook-oldalán alaposabban megismerhető a növény és ugyanitt várják a magyar zergevirágról beküldött friss készítésű fotókat, melyek közül a legjobbakat díjat kapnak!
Hatlábú országkedvenc
Ha már a virágoknál tartunk, apró és néha nagyobbacska lakóira is éppúgy figyelnünk kell. Az Év Rovara címet is évek óta odaítélik egy-egy veszélyeztetett, kiemelkedő értékű fajnak.
2019-re is három rovarfaj közül lehetett választani: a jelöltek mind közösségi jelentőségű fajok. Közösségi jelentőségű fajnak az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének mellékletein szereplő fajokat nevezzük; gyakran – helytelenül – a “Natura 2000-es faj” kifejezést használják rájuk. Az idei jelöltjek: a kis Apolló-lepke, a magyar tarsza és a havasi cincér (Rosalia alpina) közül ez utóbbi nyerte el az Év rovara címre.
Fotó:Rahme Nikola
A havasi cincér Ausztriában 2001-ben volt az Év rovara. A havasi cincér 1,5-3,8 centiméter hosszú, Európa egyik legszebb bogara. A havasi cincér dombságok és középhegységek öreg lomberdeiben található meg (nevével ellentétben tehát nem a "havasok" lakója). Közép-Európában bükkön él.
Fejlődéséről és jelleméről bővebben ITT találsz még olvasnivalót.
Uszonyos vöröske az Év Hala
Nemcsak a szárazföldi, de a vízi állatok között is akadnak sztárok. A 2019-es év hala megválasztása a korábbiaknál lényegesen nagyobb érdeklődés mellett zajlott le.
A győztes vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) az egyik legszebb hazai halunk, élénkvörös úszói impozáns megjelenést adnak neki. Közepes termetű faj, amely Európában és Nyugat-Ázsiában terjedt el. Kimondottan az állóvizeket és a lassú vízfolyásokat kedveli, lápokban, mocsarakban, holtmedrekben, csatornákban, a lassabb folyóvizek parti zónájában figyelhetjük meg kisebb-nagyobb csapatait, amint a vízfelszín közelében úszkálnak. Étlapján meghatározó szerepük van a növényi eredetű táplálékoknak, a fonalas algáktól, a vízinövények hajtásain át a magvakig. Fölfelé nyíló szájáról és élénkvörös úszóiról könnyen felismerhető, de a hozzá nagyon hasonló bodorkával még a kezdő horgászok is gyakran összetévesztik.
Fotó: Sallai Zoltán
A voksok legnagyobb részét a vörösszárnyú keszeg kapta (44%), második helyen a védett szivárványos ökle végzett (32%), a sebes pisztráng harmadik lett (24%).
Az év gombája
A bronzos vargánya (Boletus aereus) nyerte a megtisztelő Év Gombája díjat 2019-ben. Magyar fajnevét a sötétbarna kalapon lévő bronzszínű foltokról kapta. Tölggyel és bükkel alkot gyökérkapcsolatot. A vargányákra jellemzően húsa fehér, és ennek színe nem is változik. Kiváló ízű csemegegomba. Kalapja akár 30 cm-es átmérőjű is lehet, nyáron és ősszel terem. A fajról bővebben a MIGE honlapján olvashatnak.
Fotó: Susanne Sourell, Wikipedia
ADL - Debrecenimami
Forrás: evfaja.okotars.hu; vadonleso.hu; Wikipedia; mme.hu; mttmuzeum.blog.hu; rovartani.hu; miskolcigombasz.hu; gombanet.hu;haltanitarsasag.hu;
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
