Az óvodai közétkeztetésről tavaly készített felmérésben - amelynek eredményeit most ismertették - megállapították, hogy a konyhák csaknem háromnegyede vezetett be új ételeket, eddig még nem használt nyersanyagokat, ami a változatosság növelésén túl összhangban van az egészséges táplálkozás irányelveivel. Ugyanakkor a konyhák 13 százaléka 20 nap alatt csak 20-30 féle ételt kínált.
A gyermekek kevesebbszer kaptak "kisétkezésre" önmagában zsírral, tepertőkrémmel, vajjal vagy margarinnal megkent kenyeret, illetve édességet. Teljes kiőrlésű, barna, magvas kenyeret, pékárut csaknem az összes óvodában kaptak a gyerekek, ám csak egyszer 10 nap alatt. Ezzel szemben voltak olyan közétkeztetők is, amelyek esetében a teljes kiőrlésű kenyerek felhasználása meghaladta a fehérét.
Nőtt a zöldség- és gyümölcsfelhasználás, ezen belül nyers zöldséget, gyümölcsöt az óvodák több mint 60 százalékában naponta legalább egyszer adtak a kisgyermekeknek. Ugyancsak az egészséges táplálkozás ajánlásainak elterjedését mutatja 2009-hez képest, hogy 2013-ban több óvoda 10 napos étlapjára legalább egyszer - valahol ennél is gyakrabban - került fel hal.
Ugyancsak komoly az előrelépés történt a diétás étkeztetésben a felmérés szerint. Míg 2009-ben csak a diétára szoruló gyermekek felének, 2013-ban már 69 százalékának tudott a közétkeztetés megfelelő ételeket kínálni. Az esetek 23 százalékában a szülők segítségével, 7 százalékában egyéb módon oldották meg az óvodában a diétát.
A felmérés ugyanakkor kimutatta, hogy a húskészítményeknél a rosszabb minőségű és magasabb zsírtartalmú felvágottak felhasználása dominál. Tejet és tejterméket még a 2009-es vizsgálathoz képest is kevesebbet kaptak a gyerekek: alig haladta meg a korosztályos élettani szükséglet felét.
A kérdőívek és dokumentumok alapján úgy tűnik, kevesebben használnak sót tartalmazó ételízesítőket, illetve csökkent a sófelhasználás. Ugyanakkor a laboratóriumi mérések alapján az étrendek sótartalma még mindig a korcsoportos ajánlás több mint háromszorosa volt. A főzőkonyhák négyötöde együtt használt ételízesítőt és sót. Ezzel kapcsolatban az ÁNTSZ felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben már kaphatók a csökkentett sótartalmú vagy teljesen sómentes ételízesítők. A közétkeztetésben ezek széleskörű használata lenne indokolt - tették hozzá.
Az óvodásoknak mindenhol biztosították az igény szerinti folyadékpótlást. Csakhogy - hasonlóan a 2009-es eredményekhez - egyharmaduk még cukortartalmú szörpöket, teát, gyümölcslevet is kapott rendszeresen, ami növeli az elhízás és a fogszuvasodás kockázatát - emelték ki.
A gyerekek átlagosan a feltálalt ebéd 80 százalékát ették meg; régión belül azonban jelentős volt a különbség. Az ÁNTSZ szerint megállapítható, hogy a közétkeztetésben elindult az a folyamat, amely révén "mindenkinek a szükségleteinek és az egészséges táplálkozás irányelveinek megfelelő minőségű és mennyiségű étel biztosítható". Hozzátették, hogy az önkéntes kezdeményezéseken túl, a hamarosan megjelenő közétkeztetési rendelet jelent majd komoly előrelépést ebben.
Az óvodai közétkeztetésről az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal és a Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveivel közösen végzett országos felmérést. A felmérés követte a 2009-es vizsgálat módszertanát, ezért lehetőség volt arra, hogy az elmúlt négy év változásait megvizsgálják.
Forrás: MTI
