Hozzátette: az európai civilizációs körbe tartozó népeknek a sorsa múlik azon, hogy megfelelően a helyére tudják-e tenni a család intézményét.
Fűrész Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a népesedés, a demográfia ügye hosszú távon egyik fontos meghatározó eleme a fenntartható fejlődésnek.
Felidézte: 2010 előtt a családpolitika csak a szociálpolitika részeként jelent meg az akkori kormányok különféle szakpolitikáiban. 2010-ben azonban paradigmaváltás történt: az új kormány - ahogyan azt az alaptörvény is kifejezi - szakított ezzel a gyakorlattal, és elválasztotta a családpolitikát a szociálpolitikától. A családpolitika ugyanis olyan horizontális terület, amely a fenntartható fejlődéshez hasonlóan gyakorlatilag minden területen, ágazatnál megjelenik valamilyen szinten - tette hozzá.
A demográfiai folyamatokról szólva elmondta: Magyarország népessége 35 éve csökken, most az országban több mint 800 ezerrel élnek kevesebben, mint 35 éve. A népesség fogyása azonban nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára jellemző folyamat.
A magyar társadalom idősödő, amit az is mutat, hogy a 2001-es és a 2011-es népszámlálás közötti időszakban a 60 év felettiek száma 12 százalékkal nőtt. Ehhez képest a 14 év alatti korosztály létszáma 14 százalékkal csökkent. Eközben a születéskor várható élettartam folyamatosan emelkedik, évente 2-3 hónappal - közölte.
A születések száma 2014-ben 3,2 százalékkal emelkedett, míg tavaly 0,2 százalékkal született több gyerek - 91 700 -, mint az előző évben. Az idei első két hónapban is nőtt a születések száma az országban - ismertette a helyettes államtitkár, aki mindezt nagy eredménynek tartja annak fényében, hogy a szülőképes nők, illetve a gyerekvállalási korban lévő párok száma folyamatosan csökken.
A teljes termékenységi arányszám - ami azt mutatja meg, hogy egy párnak hány gyermeke születik - 2010-ben 1,26 volt, míg 2015-ben 1,44-re emelkedett, ami a gyermekvállalási kedv emelkedését mutatja - mondta Fűrész Tünde. Utalt ugyanakkor arra, hogy a következő 10-15 évben mintegy 20 százalékkal csökken azoknak a nőknek a száma, akik még tudnak gyermekeknek életet adni.
A halálozások száma 2010-2015. között kismértékben emelkedett, viszont ez év első két hónapjában csökkent - mondta.
Az ország népesedési helyzetén a kormány számos családpolitikai intézkedéssel kíván javítani - húzta alá a helyettes államtitkár. Ezen intézkedések egyik sarokköve a család és a munka egyensúlyának megteremtése. Ez az egyének számára és makroszinten egyaránt fontos - tette hozzá. Kifejtette, hogy a magyar társadalom a munkára és a családokra épül, mindehhez igazodik a családtámogatási rendszer is, amely komplex módon támogatja a családokat.
Emellett szeretnék azt is ösztönözni, hogy az idős emberek aktívan töltsék időskorukat, javuljon a nemzedékek közötti együttműködés. Biztosítani kívánják továbbá a nyugodt öregkort, azzal, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrzik. Fűrész Tünde rámutatott arra, hogy a nyugdíjak 2011 és 2016 között több mint 21 százalékkal nőttek.
Az NFFT két másik napirendi pontot is megvitatott. A testület a hazai fenntarthatósági intézményrendszerről hallgatott meg beszámolót V. Németh Zsolttól, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárától, aki elmondta: az előző uniós költségvetési időszakhoz képest a mostani - 2014-2020-as - időszakban 500 milliárd forinttal több, 2800 milliárd forint jut e terület finanszírozására.
Bartus Gábor, az NFFT titkára - összegezve a testület 2013 és 2015 közötti tevékenységét - kiemelte, hogy nőtt az NFFT munkájának elismertsége mind itthon, mind pedig külföldön. Az utóbbit az is jelzi, hogy az Interparlamentáris Unió Budapesten tartja következő - jövő tavaszi - regionális ülését, amely a klímaváltozással és a fenntartható fejlődéssel foglalkozik majd.
forrás: MTI
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
