Látogatóközpont a hajdúknak, hétpróbás kalandpark a gyerekeknek

A legkisebb hajdúváros nagy álma

A hajdúhagyományokat és Bocskai István korát bemutató Hajdú Látogatóközpont kiállító- és bemutatóterem, kézműves iparház és hétpróbás kalandpark is egyben. Célja, hogy a múlt gazdagságát és a jelenkor technikai újításait egyszerre használva mutassa be a Bocskai- és a hajdúkultuszt.

Vámospércs, a látogatóközpontnak otthont adó legkisebb hajdúváros Debrecentől mindössze 20 km-re található. Többórás elfoglaltságot jelent kipróbálni a múzeum összes adottságát, így ideális hétvégi családi programként vagy osztálykirándulási helyszínnek.

Történelem, hagyomány és technika

A látogatóközpont létrehozására egy régi polgári épületet újítottak fel 122 millió forintos uniós támogatásból, az Európai Unió Terület- és Településfejlesztési Operatív Programja által.

A épületben interaktív információs pult ad áttekintést a hajdúság eredetével, társadalmi hovatartozásával foglalkozó forrásokból, de látható egyebek mellett a hajdúk közös címere, több viaszból készült hajdú szobor, fegyvertár, idővonal. A kézművesudvar múzeumpedagógiai foglalkozásoknak is helyet biztosít, lehetőség van a korabeli viseletek felpróbálására is.

A Hétpróbás Kalandparkban az épület mellett található tematikus játszótéren a gyerekek 7 játékos elemből álló próba segítségével bizonyíthatják, hogy kiváló hajdú válhat belőlük.

Emlékszel még rá, kik is voltak azok a hajdúk?

A hajdúk már 400 évvel ezelőtt nyomták a 'jó zsaru, rossz zsaru' felállást.

Eredetileg, a 15-16. században az állatkereskedők által felfogadott marhahajcsárok voltak, a század végére azonban két csoportra szakadtak. Egy részük a várakat védve az uralkodó szolgálatában állt, másik részük viszont, a „szabad hajdúk” a hagyományos életmódot folytatták, és némi bérkiegészítést is végeztek rablásokkal.
Jól bántak a fegyverrel, ezért is tartotta fontosnak Bocskai István, hogy a saját oldalára állítsa őket a Habsburgok elleni függetlenségi háború idején. A békekötés után Bocskai jelentős részüket letelepítette, fegyveres szolgálatért cserébe földet és munkát adott nekik, mentesítve őket a jobbágyi kötelességek alól. Az így letelepedett 9254 szabad hajdú nemesi jogokat kapott ugyan Bocskai István erdélyi fejedelemtől 1605-ben, de ezt a magyar törvényhozás nem ismerte el. Így a hajdúvárosok kerületének lakosai nem voltak nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak.

Hajdú-Bihar megye címere, bal oldalt Hajdú vármegye címerével és a sárkánnyal.

Szűkebb értelemben hajdúvárosoknak az úgynevezett öreg hajdúvárosokat nevezték, melyek a 17–19. században a Hajdú kerületet alkották: Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló és Vámospércs, illetve egy ideig Polgár is.

A hajdúság nem csupán egy földrajzi elnevezés, hanem a hajdúhagyományokat ápoló kulturális identitás kifejeződése, a regionális öntudat jelölője, nem utolsósorban pedig jól gondozott márkanév.

Forrás: Wikipedia; Vámospércs város Facebook oldala