Mivel minden gyermek más, és elég változatos a sírásrepertoár is, a kezdetekben nehéz ösztönösen viselkedni. Meg kell tanulni, hogyan reagáljon az édesanya a baba reakcióira, előtte pedig fel kell ismerni a sírás okait -írja a csalad.hu.
A sírás üzenetértékű
A várandósság kilenc hónapja alatt fel lehet készülni az anyasággal járó teendők némelyikére. Például a baba öltöztetésére, pelenkázására, kézben tartására, gondozására, a szoptatásra, de arra, hogy az első napokban egy látszólag vigasztalhatatlan sírásban kitörő újszülött igényeit kitaláljuk, viszonylag nehéz. Azt mindenképpen érdemes tudatosítania magában a szülő nőnek, hogy a sírás a baba természetes ösztöne, ugyanakkor minden sírásnak jelentése, jelzés értéke van. Ha megfigyeljük a csecsemő gesztusait, és a sírástípusokat, akkor később könnyedén kitalálhatjuk az okokat. A második szabály pedig az lehetne, hogy ne hagyjuk magára a síró gyereket. Az édesanya, vagy a közelében lévő felnőtt családtag menjen oda, és próbáljon segíteni.
Éhes, álmos, unatkozik, fáj a hasa
A babák a sírás által kommunikálnak. A sírásfajtákat nem tudatosan válogatják, azt meghatározzák a test egyéb megnyilvánulásainak (kézrázás, lábemelés, fej himbálása) erőssége, ritmusa, később pedig a csecsemők személyisége. Az éhséget hosszas, vigasztalhatatlan sírással jelzi, mely visszajelzés nélkül élesedhet és eljuthat az üvöltő bömbölésig is. A táplálékra váró baba nem fog elfáradni vagy elcsendesedni, alapesetben a „neeeh” hangot adja ki többször, a nyelv és a szájpadlás összeérintésével induló sírás ez, ami a szopási reflexből ered. Az újszülött az első napokban, hetekben sokszor így sírhat, de nem biztos, hogy mindig meg kell őt etetni, ugyanis túletetéssel megfájdulhat a pocakja, és ismételten csak keserves sírásban tör ki.
A kisbabák hamar elfáradnak, az első napokban 1-2 óránként alszanak. Ha elálmosodnak, előszeretettel adnak ki „áooh” hangot. Ezt úgy képzik, mint a felnőttek, amikor ásítanak. Kezével a szemét is dörzsöli, nyafog, nyöszörög. Ez a sírás kezdődhet rövid szakaszokkal, de mindenképpen egy hosszú, kerek szájjal formált hang lehet a vége. Elképzelhető, hogy ezt addig ismétli, míg magától el nem alszik, de vannak babák, akiknek segítségre van szükségük: fel kell emelni őket, ringatni, cumit adni a szájukba a nyugodt alváshoz. Az alvási ritmus kialakulása hónapokig is eltarthat, ezért fontos a türelem és határozottság.
A fájdalomról tanúskodó sírás a legriasztóbb a szülők számára. Csak levegővételnél hagy alább. Magas, éles, hosszú sírásról van szó, amely alatt az „eeer” hang hallható folyamatosan. Ilyenkor a csecsemő egész teste jelzéseket ad. Emelkedhet, mozoghat a baba lába, keze, összehúzhatja vagy éppen kifeszítheti magát. Ha nagyon fájdalmas hasgörcse van, sikoltozó hangot is hallathat. Ilyenkor segíthet az anyai testkontaktus, ringatás, babamasszázs, vasalással felmelegített textilpelenka a baba hasára, hason fekvés felhúzott lábakkal, édeskömény tea, recept nélküli gyógykészítmények, fürdés. Ha a sírás nem hagy alább, sőt, élesedik és hosszan tartó, akkor érdemes orvost felkeresni.
Ha a baba valamiért kényelmetlenül érzi magát, azt is érzékelteti. Jelzi, ha pelenkacserére van szüksége, ha kényelmetlen a ruhája, szorítja a zoknija, csiklandozza egy hajszál, vagy zavarja a tipegőjének címkéje a nyakán. Halkan szól eleinte, nyűgösen, a „heee” hangot képzi, közben forgolódik, izeg-mozog. Amennyiben a diszkrét jelzésekre a szülő nem reagál, hangos sírás jöhet.
A büfiztetés szükségességét is jelzi a baba. Ilyenkor az „eeeh” hangot adja ki magából. Ez etetések után jelentkezik, emiatt a felismerése is könnyebb.
Amikor a szülő már megbizonyosodott a rikoltó kicsinél arról, hogy az nem éhes, nem álmos, tiszta a pelenkája, a ruhája sem zavarja, fájdalma sincs, akkor rájöhet, hogy a baba csak unalmában hergelte fel magát. A csecsemő ugyanis képes figyelemfelkeltő síráshangot kiadni, ha egyedül érzi magát és társaságra vágyik. Erre már 2-3 hetes kortól számítani lehet.
Ha nem tudjuk, miért sír a baba, akkor gondolhatunk arra, hogy például a dohányfüst zavarja, (akkor is, ha vele nem egy szobában dohányoznak, vagy nyitott ablaknál). Az ingergazdag környezet is rossz hatással lehet a picikre. A háttértévézésből adódó villódzó fények, a folyamatos, hangos zene, a nyüzsgés, a sok ember zaja, a feldolgozatlan napi ingerek a baba idegrendszerét túlterhelik, ez is a sírásban nyilvánulhat meg esténként.
A „jótékony” sírás
Dr. Aletha J. Solter svájci–amerikai fejlődéspszichológus elmélete szerint a babák sírása nem rossz és nem is rémisztő. Úgy véli: a kicsiknek is szükségük van a jótékony hatású „tisztító” sírásra az élet miatti ismeretlen, furcsa dolgokhoz kapcsolódó feszültségek levezetéséhez. Szerinte nem szabad eltereléssel, éhség nélküli etetéssel/mellre tétellel, vagy egyéb módon elnyomni a megkönnyebbülést hozó sírást, mert előbb-utóbb a baba megtanulja elfojtani érzelmeit, ami később káros következménnyel járhat. Persze azzal ő sem ért egyet, hogy a szülők órákig szemet hunyjanak a gyerekük nyugtalansága fölött, de ha úgy érzik, a csecsemő fizikai szükségletei ki vannak elégítve, akkor nem szabad elfojtani a sírást: az anya karjában tartva, a kicsire figyelve hagyják, hogy a baba kiengedje a felhalmozódott feszültséget magából.
Forrás: csalad.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
