Jelenlegi hely

Piszkálódás és kiközösítés az óvodában – hogyan segíthet a felnőtt?

"Azt mondták, hogy nem játszhatok velük, nem lehetek a barátjuk." "Megint ellöktek a homokozóban, és le is hülyéztek." "Kinevettek." "Nem akarok többet oviba menni!" "Ne vedd fel." "Rá se ránts." "Add vissza." "Menj el onnan." "Nem kell mindenkivel barátkozni." "Okosabb enged." "Szólj az óvónéninek." "Oldd meg egyedül" – hangzanak a leggyakoribb válaszok.

Miért nem elég ennyi? Miért nem oldjuk meg ezzel a problémákat?

A KONFLIKTUS ROSSZ? A BÜNTETÉS SZÜKSÉGES?

A társas kompetencia kialakulása hosszú tanulási folyamat eredménye. A társas együttlét maga, valamint az, hogy a gyermek éppen egy tanulási folyamat elején tart, szükségszerűen fogja azt eredményezni, hogy az óvodában gyakoriak a gyermekek közötti konfliktusok, akár az agresszív megnyilvánulások is.

A konfliktusok tehát elkerülhetetlenek, azonban az, hogy milyen megoldásmódokat sajátít el a gyermek, már nagyban függ a felnőttek viselkedésétől és reakciómódjától.

A büntető/tekintélyelvű nevelés a tünetek pillanatnyi csökkentésére elég, de a valós megoldásokhoz a konfliktusok természetének megértése, valamint az érintettek bevonása elengedhetetlen. Nem létezik abszolút igazság, illetve ha mégis, akkor a felek sokszor nem abban találnak nyugalmat, hanem ha megértik saját érzelmeiket, reakcióikat, és képessé válnak befogadni a másik fél szempontjait is. 

A kapcsolódás és a valahová tartozás érzése egyfajta védőfaktor a nehéz társas helyzetekben.  Ezért, egy konfliktus során, az egyéni érzések mindig fontosak és érvényesek, amelyeket minősítés nélkül kell tudomásul vennünk; elismerésük a konfliktusok feloldásának első lépései.

MI ZAJLIK A GYEREKEKBEN EGY KONFLIKTUS SORÁN?

Peti tombol, mert egy másik gyerek elvette az autóját. Minden nap ez megy. Ha a felnőtt gyorsan a kezébe nyom egy másikat és azt mondja, hogy nyugodjon meg, nincs is semmi baj, abból Peti nem tanul semmit, és jobb érzése sem lesz.

A hagyományos stratégiák nem arra ösztönzik a gyereket, hogy adaptív viselkedéseket használjon konfliktushelyzetekben, emellett a személyiségfejlődésre is negatív hatással van.

Ha a büntetéstől, megszégyenítéstől való félelemből nem teszünk meg valamit, és nem keresünk alternatívákat, de a félelem okozta frusztráció gátolhatja a személyes felelősségvállalást és a változtatásra, együttműködésre való képességet. A büntetés csak még jobban elszigeteli a gyereket, aki a nehéz, nem megfelelőnek ítélt érzésével egyébként sem tud egyedül megbirkózni.

A gyerekek alapvetően nagyon szeretnének megfelelni azoknak a felnőtteknek, akikhez kötődnek. Amikor nem tudnak, akkor annak az az oka, hogy nem tudják kezelni negatív érzéseiket, amelyek számos társas helyzet természetes velejárói.

HOGYAN MUTASSAK JÓ MNTÁT SZÜLŐKÉNT, PEDAGÓGUSKÉNT?

Fontos emlékeztetnünk magunkat, hogy óvodáskorban melyek lehetnek a mindennap előforduló. konfliktusforrások. Erre azért van szükség, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy ezek a helyzetek teljesen normálisak, ezeket megszüntetni, kivédeni, letiltani nem lehet.

Gyors megoldások helyett, konfliktushelyzetekben érdemes:

  • higgadtan közbelépni, anélkül, hogy büntetést helyeznénk kilátásba vagy megszégyenítenénk a feleket – ehhez fontos tudnunk, hogy minden „rossz” viselkedés mögött valamilyen kielégítetlen szükséglet húzódik meg,
  • időt és teret adni a negatív érzések kiáradásának, úgy, hogy az senki testi épségét ne veszélyeztesse,
  • végighallgatni őket ítélkezés nélkül,
  • bátorítani gyerekeket érzéseik, gondolataik és ötleteik megfogalmazására, közös megoldások kidolgozására az őket érintő kérdésekben.

A következő cikkben arról írunk, hogyan zajlik mindez a gyakorlatban.

Bacsó Flóra

  • mediációs és resztoratív tréner
  • Partners Hungary Alapítvány
  • A Partnerség az Iskolai Agresszió Ellen szakmai vezetője

Egymást támogató módszertanokkal dolgozunk, és mindnek az alapja a társas-érzelmi nevelés és a megtartó közösségek felépítése. 

A programjainkról itt olvashattok bővebben:

 

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

A humor és a nevetés nemcsak jól esik, de egészséges is!

A humor és a nevetés nemcsak jól esik, de egészséges is!

Május első vasárnapja Anyák napja mellett a nevetés világnapja is. Egy szívből jövő nevetés jót tesz az egész testnek és léleknek. Nem csupán a stresszt csökkenti vagy az immunrendszert erősíti, hanem segít megelőzni a depressziót és javítja az önértékelést is.
Munkások vagy a munka ünnepe? Mióta ünnepeljük május 1-ét Magyarországon?

Munkások vagy a munka ünnepe? Mióta ünnepeljük május 1-ét Magyarországon?

Itthon május elsejéről először 1890-ben emlékeztek meg, az első felvonulást a Városligetben tartották. De miért május 1-én ünneplünk?
Május első vasárnapja: a nevetés világnapja is

Május első vasárnapja: a nevetés világnapja is

Tudtad, hogy május első vasárnapja a nevetés világnapja is? És azt, hogy először 1998-ban Indiában egy úgynevezett nevető klubban tartották meg?
Anyai küldetések – te melyik film műfajába illessz be?

Anyai küldetések – te melyik film műfajába illessz be?

Egy kisgyermekes anya napja egy akciófilmbe illő kihívások sorozata: reggeltől estig pelenkacsaták, katasztrófaelhárító műveletek, békítő bírák testületi ülései és mentőexpedíciók sokasága a játszótéren. Sok sírással, bizonytalansággal, puszival és öleléssel.
Ugrás az oldal tetejére