Családi adózás, kedvezmény, adónyilatkozat - érthetően!

Az adókedvezmény igénybevételéhez nyilatkozatot kell kitölteni, melyet a munkáltatónak kell kiadni, és a kitöltött nyilatkozatot is a munkáltatónak kell leadni minden egyéb szükséges dokumentummal. Az adóhatóság a nyilatkozat formáját nem határozta meg, a nyilatkozatot bármilyen formában meg lehet tenni akkor is, ha a munkahely nem bocsájtott rendelkezésre saját nyilatkozatot. Nyilatkozat- minták letölthetők a NAV (Apeh) honlapjáról is. A nyilatkozat leadásának határideje - munkáltatótól függően - jan. 20-a, de sok munkahelyen jan. 31-ét határozták meg a helyi bérszámszámfejtési szokásoknak megfelelően. 

Amennyiben valaki elmulasztotta a nyilatkozattételt, úgy azt a következő hónapban is megteheti, az adókedvezményt azonban csak februárra érvényesítheti. A januári kedvezmény sem veszett el, de azt majd csak év végén az éves adóbevalláskor igényelheti. Arra is van lehetőség, hogy a nyilatkozatot valaki év végén tegye meg, és az egész évre visszamenőleg egyben érvényesítse a kedvezményt. 

A kitöltendő nyilatkozatot alá kell iratni a házastárs munkáltatójával, így biztosítva azt, hogy ugyanazon gyerek után csak az egyik szülő veszi igénybe az adókedvezményt. 

Az adókedvezmény fő irányvonalként annak jár, aki családi pótlékra jogosult. 
Kivételt képez ez alól a nappali tagozaton, felsőoktatási intézményben tanuló, első diplomáját szerző gyermek szülője, aki csak a gyerek 20 éves koráig jogosult csak családi pótlékra, de az adókedvezményre tovább is jogosult. 
Az adókedvezmény magzat után is jár a 91. naptól kezdve, amelyről az orvostól igazolást kell kérni, és csatolni az adónyilatkozathoz. 

Elvált szülők esetén a családi pótlékot igénybe vevő szülő kapja az adókedvezményt. 

Maximálisan igénybevehető adókedvezmény: 
 - egy gyerek esetén az adókedvezményt igénybe vevő szülő bruttó fizetésének el kell érni a 109 000 Ft-ot, hogy a maximális netto 10.000 Ft-tal többet vigyen haza havonta 

 - két gyerek esetén az adókedvezményt igénybe vevő szülő bruttó fizetésének el kell érni a 154 500 Ft-ot, hogy a maximális netto 10 000 + 10 000 = 20 000 Ft-tal többet vigyen haza havonta

 - három gyerek esetén a család összjövedelmének(!) el kell érnie a brutto 487 205 Ft-ot, hogy a maximális netto 33 000+33 000+ 33 000 = 99 000 Forinttal több legyen a család havi netto jövedelme. 

4 vagy több gyerek=3 gyerek

A gyerekek száma abban az esetben, ha nem házastársakról, hanem élettársakról van szó, és van nem közös gyermek is a családban, az adókedvezmény szempontjából nem egyértelmű. 
Ha van egy család, ahol az anyának van egy korábbi házasságából egy gyermeke, a mostani kapcsolatában 2 közös gyermekük van, és élettársi kapcsolatban élnek, akkor sem igényelhető a maximális adókedvezmény, ha a család összjövedelme eléri a szükséges bruttó bért. Ebben a példában az apa 2 (közös) gyermek után igényelheti az adókedvezményt, az anya pedig egy gyermek után. Az apa az anya korábbi házasságából származó gyermeke után (ha nem jogosult utána családi pótlékra - pl. nem fogadta örökbe), nem jogosult. Ez összesen így 3x10 000 Ft-ot jelent. Ez a család csak akkor jogosult a maximális 99 000 Ft-ra, amennyiben 1. az anya fizetése egyedül eléri a 487 000 Ft-ot, így ő veszi igénybe mindhárom gyermek után  2. ha nem élettársakról, hanem házastársakról van szó. (házasságban, ha egy lakcímre vannak bejelentve, akkor a házastárs gyermeke nevelt gyermeknek számít, és mint ilyen után az adókedvezmény igényelhető). 

Az adójóváírás bezavarhat: érdemes számolni
A családi pótlékban részesülő szülő mellett házastársa vagy élettársa is kihasználhatja a kedvezményt. Ebből következik, hogy a gyerekek, vagy a forintosított kedvezmény tetszőleges arányban oszthatók a partnerek között, de egy eltartott után csak egyszer lehet igénybe venni az adókedvezményt. Egy kétgyermekes családban például járható út tehát, hogy az anya az egyik, az apa a másik utód után igényli a csökkentést, de az is, hogy az egyik szülő zsebeli be mindkét kedvezményt. Sőt, a gyerekek e tekintetben tetszőlegesen „darabolhatók”, vagyis a kétgyerekes szülők megtehetik, hogy az anya „fél gyerek”, az apa pedig „másfél gyerek” után igényli az adómérséklést - ez a bruttó bérek, és az adójóváírás miatt lehet érdekes.
Az adójóváírás főbb szabályai
Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és az adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka. Havonta legfeljebb 12 100 forint. Teljes egészében akkor érvényesíthető, ha nem haladja meg az összes jövedelem az évi 2 millió 750 ezer forintot. E fölött a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a rendelkezésre álló éves keretet. Évi 3 millió 960 ezer fölött teljesen megszűnik.
Az adóelőleg-nyilatkozat készítése során mindenkinek érdemes egyedileg kalkulálnia a várható jövedelmek ismeretében, hogy a maximális előny kiaknázható legyen. Itt különösen arra fontos figyelni, hogy a családi kedvezmény és az adójóváírás együttes alkalmazásával akár kinullázható a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, sőt akár mindkét házastársnál vagy élettársnál is. Ezzel a családi adókedvezmény megosztása során számolni kell! A pontos számítás már csak azért is fontos, mert ha valaki jogosulatlanul érvényesít adójóváírást vagy családi kedvezményt és emiatt később a különbözet a 10 ezer forintot meghaladja, akkor a különbözet 12 százalékának megfelelő bírságot kell fizetni! 
Ezt elkerülendő érdemes megnézni, hogy a fizetendő SZJA-ból az adójóváírás után megmarad-e annyi fizetendő adó, hogy a maximális kedvezményt kiaknázhassuk. 

Példa: Bruttó 180 000 Ft-os jövedelem és 2 gyermek esetén az adójóváírás mértéke a maximális 12 100 Ft, a az igénybe vehető kedvezmény pedig 2x 10 000=20 000 Ft. Ebben az esetben igénybe vehető az adójóváírás és a maximális kedvezmény is. Ebben az esetben mindegy, hogy az adókedvezményt Ft-ban, vagy gyermekek számában határozzuk meg. 

A fenti számolások tartalmazzák a családi pótlék mértékét is!