Jelenlegi hely

Tehetség a 21. században – Atipikus fejlődési konferencia

A gyermeki tehetség kibontakozása elsősorban a környezeti hatásokon múlik – a 21. századi tehetségfogalom változásával is foglalkoztak az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Atipikus Fejlődés Módszertani Központjának workshopján.

Kit tekintünk tehetséges gyermeknek? Az adottságoknak vagy a környezeti hatásoknak van nagyobb szerepük a diákok képességeinek kibontakozásában? És ami a legfontosabb: milyen típusú tehetségekre van szüksége a 21. század társadalmának?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Atipikus Fejlődés Módszertani Központjának harmadik, online műhelykonferenciáján. A workshop kapcsán Gyarmathy Éva, a főiskola oktatója, klinikai- és neveléslélektani szakpszichológus véleményét kérdeztük.

„A tehetséges gyerekeket legtöbbször az átlagostól eltérő neurológiai fejlődés jellemzi, ami akár hasonló lehet a tanulási, figyelem-, a hiperaktivitás vagy az autizmus spektrum zavarral küzdő diákok némely sajátosságához” – állítja Gyarmathy Éva, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, klinikai- és neveléslélektani szakpszichológusa.

A szakértő szerint a tehetség is tekinthető egyfajta – pozitív előjelű – devianciának, ám a képességek kibontakozása legalább annyira a környezeti hatásokon, mint a gyermek adottságain múlik. „Nincs tehetséges gyermek tehetséges környezet nélkül” – állítja Gyarmathy Éva.

Az átlagostól eltérő tanulási képességeket és fejlődési utat mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak érdemes lehetőségként értelmezniük. Egy figyelemzavaros gyermek esetében hátrány lehet, hogy ők nem tudnak hosszú ideig egyetlen dologra fókuszálni, ezek a gyerekek ugyanakkor egy egészen sajátos látásmóddal, az átlagostól eltérő gondolkodási struktúrával rendelkeznek.

A mai oktatási gyakorlatban megszokott SNI, BTMN, figyelemzavar, tanulási zavar stb. kategóriák használata helyett érdemes lenne a bennük rejlő rejtett képességeket jobban kihasználni, az ő sajátos gondolkodásmódjuk ugyanis sokszor olyan újszerű, kreatív, váratlan megoldások felfedezésére ad lehetőséget, amelyre az iskolában átlagosan, vagy jól teljesítő gyermekek nem feltétlenül képesek.

A gyakran atipikusan fejlődő kreatív gyermekek tudására óriási szükség van. Ma, amikor a mesterséges intelligencia már nemcsak egy komplett esszé megírására képes, de akár az orvosi egyetemet is elvégzi helyettünk, már nem a tudás birtoklása a legfontosabb. Felértékelődik az intuíció, a probléma érzékenység, a szokásostól eltérő gondolkodás – állítja a szakértő. 

A szülők és a pedagógusok feladata, hogy gyermekeknek az őket körülvevő világot megmutassák, és segítsenek a kicsik érdeklődésének felkeltésében – ha ez sikerült, akkor már „csak” a gyermeki érdeklődés kiszolgálására és az adott területeken való elmélyülésre kell lehetőséget teremteni.

„A mai iskolarendszerrel a legnagyobb baj az, hogy a tehetséget még mindig a 20. század elején kialakult módszerekkel kezeli, méricskéli. A pedagógusok a legtöbb esetben úgy gondolják, hogy a feladatuk a tehetségek felkutatása, kiszűrése és fejlesztése. Ma már azonban nem a tehetségesek „felcímkézése” a cél, hanem azt kell megtalálnunk, hogy egy gyermek mitől tud tehetségessé válni, mert a környezeti hatásoknak óriási szerepük van” – magyarázza Gyarmathy Éva.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán működő Atipikus Módszertani Központ kurzusai és programjai lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyakorló és képződő pedagógusok minél alaposabb tudást szerezzenek az atipikus gyermekek fejlődési sajátosságaival kapcsolatban. Ezt segíti a 2018-ban indított, a főiskola hallgatóin és oktatóin túl a gyakorló pedagógusok és szülők számára is nyitott workshop is, amelyet február végén online formában rendeztek meg.

A Műhely következő workshopjára várhatóan április 18-án kerül sor.

Forrás: sajtóközlemény

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére