Ha a gyerekek mellett elképzelhetetlen, hogy időt szakíts a békés olvasgatásra: lopj magadnak 1-2 órát és nézd meg filmen a neked tetsző történetet!
(Mindegyiket megfilmesítették.)
Gustave Flaubert: Bovaryné (1857)
(Mindegyiket megfilmesítették.)
Gustave Flaubert: Bovaryné (1857)
A jómódú férje mellett unalmában romantikus regényekbe és szerelmi kalandokba menekülő Bovaryné tragikus sorsa. A paraszti családból származó Emma Rouault szeretne kiemelkedni a szülői ház rabságából, ezért hozzámegy egy orvoshoz, Charles Bovaryhoz. Emma hamarosan megunja a házaséletet és titkos szerelmi viszonyokba bonyolódik, mértéktelen költekezésbe fog, majd végső elkeseredésében öngyilkosságot kísérel meg.
Thomas Hardy: Egy tiszta nő (1891)
A szépséges, de elszegényedett családból származó lány története. A 16 évesTess D'Urbervilles gazdag kuzinja családjában a fiatalúr erőszakosságának esik áldozatul, s gyermeke születik, aki azonban pár hónapos korában meghal. Tess egy tejgazdaságba szegődik, ahol megismeri az igaz szerelmet, s a tiszta erköcsű gazda feleségül kéri. A fiatal lány őszintén fel akarja tárni múltját...
Henrik Ibsen: Nóra (Babaház, 1879)
Ez az 1879-ben keletkezett színdarab a bemutató idején hatalmas botrányt okozott: Ibsen kiállása a nők jogai mellett szokatlan kihívásnak számított annak idején. A házasság válságát ezúttal nem harmadik személy feltűnése okozza, hanem a világszemlélet különbözősége. A feleség alkalmazkodó típus, aki egy ideig eljátssza a boldog feleséget és családanyát, aki babaházat teremt a férjével együtt, de aki váltóhamisításra is képes volt a családjáért. A nő végül ráébred arra, hogy addig hazugságban élt, és hogy eljött az ideje annak, hogy a saját lábára álljon. Ez két világ konfliktusát is jelenti: a Thorvald (férj) által képviselt "múltét" (amely szerint a férfi az úr, a nőnek pedig kötelezettségei vannak vele szemben), illetve a jelenét, a modern nőét.
Charlotte Bronte: Jane Eyre (A lowoodi árva, 1847)
Jane Eyre-t, a nincstelen árva kislányt nénikéje leányiskolába adja büntetésből. Bűne annyi, hogy okos, tehetséges, és nem hajlandó alávetni magát a felnőtt világ hazug, képmutató törvényeinek. A szigorú leányiskolában kíméletlen megaláztatásokat kell kiállnia.
Évek múltán az ifjú Jane Thornfieldbe szegődik nevelőnőnek, hogy a kastély mindig távol levő urának törvénytelen leányát, Adele-t tanítsa. Thornfield ódon falai baljós titkokat rejtenek. Egy titokzatos szolgáló néha fel, majd eltűnik, időnként pedig hátborzongató nevetés hallatszik a homályos folyosókon.
Závada Pál: Jadviga párnája (1997)
Nincs boldogabb ember a legénybúcsúját és lakodalmát tartó Ondrisnál, hiszen legszebb álma teljesült be: elnyerte szerelmének, apja gyámleányának, a Németországban taníttatott Jadvigának a kezét, és hazacsábíthatta ezt a delejesen vonzó, de veszedelmesen titokzatos nőt. De hamar elkezdenek összekuszálódni a szálak...
Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai (1997)
1929-et írunk. A szegény halászfaluban nevelkedő, kilencéves Chiyót szülei egy kiotói gésa-háznak adják. A kislánnyal kegyetlen bánnak a ház tulajdonosai és Hatsumomo, a főgésa. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, a kiváltságosok és a politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul a történelem is utoléri a gésákat: második világháborúval Japán alaposan megváltozik...
Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut! (2002)
Kéki Kata a szerencse lánya. Csinos, vonzó nő, bár ahol megjelenik, mozdulnak rá a férfiak. Van szerető édesanyja, szeretetre vágyó öccse és - hozzá testvérként ragaszkodó - három barátnője. Van megbízható barátja is, Marci, aki már alig várja, hogy vőlegénnyé, férjé, sőt családapává léptessék elő. Minden készen áll a sikeres élethez, amely azonban egyre késik. Kéki Kata ugyanis egyáltalán nem boldog mindattól, amit a szeszélyes sors az ölébe csöppentett. Vitathatatlan adottságai ellenére ugyanis ebben a szép, ifjú, ámde mégis érettnek mondható korban neki nincs se igazi munkája, se igazi szerelme. Pedig állandóan keresi mind a kettőt. Kata ambiciózus. Szorgalmasan jár állásinterjúkra és legalább ilyen szorgalmasan próbálkozik különböző férfiakban meglelni az igazit. Először a Fonyóban, aztán Davidben, utóbb Tamásban.
Helen Fielding: Bridget Jones naplója (1996)
"Hirtelen rádöbbentem, hogy ha azonnal nem változtatok, olyan életem lesz, ahol a legmeghittebb kapcsolat egy üveg borhoz fűz. Egyedül és kövéren halok meg, és mire három hét múlva rám találnak, már félig megettek a farkaskutyák. Vagy Glenn Close-zá változom a Végzetes vonzerőből. Így hát fontos elhatározásra jutottam. Annak érdekében, hogy jövőre ne végezzem ilyen trágya képpel, az Önsajnáló Rádió harmincon túliaknak szóló slágermúzeumát hallgatva, úgy döntöttem, hogy a kezembe veszem az életem. Naplóba kezdek, és elmondom az igazat Bridget Jonesról. A tejes igazságot. Egyes számú elhatározás: magától értetődően leadok tíz kilót. Kettes elhatározás: mindig bedobom az előző napi bugyit a szennyeskosárba. Ugyanilyen fontos, hogy találjak egy kedves, érzékeny barátot, akivel járhatok, és hogy ezentúl az alábbiak közül egyikkel se alakítsak ki romantikus kötődést: alkoholistákkal, munkaholistákkal, viszonyfóbokkal, nagyzolókkal, kukkolókkal, érzelmi fogyatékosokkal vagy perverzekkel. És főleg nem fantáziálok egy konkrét személyről, aki mindezeket megtestesíti. Sajnos ez a személy történetesen a főnököm. És azt gyanítom, hogy különféle, kissé igazságtalan okokból kifolyólag, ő sem fantáziál rólam."
................................................................
Ugye milyen sokat változott 150 év alatt az életünk?
Jó szórakozást!
(A filmek adatait megtalálod a Port.hu weboldalon: katt a "Mozi" fülre, majd bal oldalon keresés film címe, vagy alkotója szerint.)
Szerkesztette: Gellén Nóra (Pécsimami)
