Miért rajzol egy gyermek?
Miért jó, ha szeret egy gyermek rajzolni?
Miben segíthet neki a rajzolás?
A rajz által remekül ki tudják fejezni önmagukat. A rajzolás ösztönösen csalogatja elő lelkük mélységeit. Nem kell rá odafigyelni, csak hagyni a kezet a papíron siklani. Rajzolás vagy csak akár firkálás közben kirajzolják magukból, azt, amit fontosnak tartanak. Az elkészült művek a lélek üzenetei és megnyilvánulásai, hiszen rajzolás révén belső világunkkal kerülünk kapcsolatba.
Az önfeledt rajzolás során úgy érzik, mintha egyfajta nyugalmi, biztonságos állapotba kerülnének. Ezen tevékenység közben csökken a feszültség, javul a test oxigénellátása, boldogsághormonok szabadulhatnak fel.
Így tehát, ha van lehetőség és mód, akkor hagyjuk rajzolni a gyermeket, ha valami nehéz időszakot él át (ez lehet óvodakezdés, testvérszületés, családi problémák).
Ilyen helyzetekben akár olyanok is a papírra kerülhetnek, amik elsőre riadalmat keltenek bennünk (agresszió képekben). De ha kirajzolja magából dühét, haragját, feszültségét, akkor rendszerint megnyugszik.
Van egy kislány, aki nagyon szoros viszonyban élt nagypapájával. A nagypapa most kórházban van. A kislány érti, tudja, hogy baj van, de nehezen dolgozza fel, hogy a papa miért lépett ki az életéből egyik napról a másikra. Nehezen tudja ezt a helyzetet kezelni, sok benne a düh és a harag.
Szeret rajzolni, sokat rajzol.
Ezen a rajzon a papát rajzolta le, akinek cikk-cakk van a fején – ahogy kommentálta, mert ott ütötte meg, de még nem gyógyult meg - folytatta. Mellé rajzolt egy utat, hogy tudja, hogy merre kell hazajönni a kórházból. Látszik a rajzon, hogy a színezéssel is sok időt töltött még (papa kiszínezésével). Ami a legfontosabb, amivel a legtöbb időt tölti rajzolás közben, az foglalkoztatja a legjobban.
Ő ezzel a rajzzal adta ki magából a gondolatait, érzéseit a problémával kapcsolatban. És ezzel a néhány perces tevékenységgel sikerült megnyugtatnia magát.