Jelenlegi hely

A jó szó öröme

Hiánycikk. Semmibe sem kerül, mégis nagyon sokat ér. Nélküle nehezen lehetne túlélni a hétköznapokat.

„Utálom az embereket!” – jelentette ki egy negyvenes nő, aki mellettem állt a tömött villamoson a délutáni csúcsforgalomban. Véleménynyilvánításának közvetlen oka az volt, hogy a jármű fékezésénél akaratlanul nekiütköztem egy kicsit, amiért elnézést kértem. Hogy mi lehet a keserűségének valódi oka, amit szúrós arckifejezése is elárult, az ő titka marad.

Nem sokkal később a metróban újabb véletlen „ütközés” történt. Bocsánatkérésemre az idős hölgy így szólt: – Nem történt semmi! – és kedvesen mosolygott, tiszta tekintetéből békesség áradt. Leszálláskor még minden jót kívánt.

Két véletlen találkozás, kétféle reakció.

Mint tudjuk „a szív bőségéből szól a száj”, vagyis csak azt tud felszínre jönni, ami bennünk lakik. Hazafelé sétálva hétköznapi esetek jutottak eszembe, például az eladó a vásárcsarnokban, aki egyszer megjegyezte: Maga az első, aki ma köszönt nekem. Az újságos az aluljáróban, aki mindig mond valami vicceset vagy egy jókívánságot, akihez öröm bemenni. A néni a termelői piacon, aki vásárlás után soha nem mulasztja el kedvesen megjegyezni: Fogyassza egészséggel!

A jó szó, az empátia és a türelem semmibe sem kerül, mégis nagyon sokat ér.

Magam is megtapasztaltam, hogy életem egy-egy nehéz helyzetében milyen sokat jelentett néhány jó szó, mennyire tudott vigasztalni, bátorítani, életkedvvel eltölteni. És az ellenkezője is igaz, a bántó, sértő szavak évek múlva is eszembe jutnak. Szavaink erőt adhatnak, békét teremthetek, de rombolhatnak, árthatnak is.

Átéltem azt is, hogy minden jó szó visszaverődik, mint tükörről a napsugár és derűsebb lesz körülöttünk az élet.

Ahogy az okostelefont "simogatni" kell, hogy életre keljen, az ember lelkének is alapvető szükséglete a "simogatás". Erről szól egy pénztárosnő esete:

„Az egyik ABC-ben akartam venni valamit. Zárás előtt már csak egyetlen kassza volt nyitva. Hosszú sor toporgott, morgolódott előtte. Elém préselődve szálegyenes, ápolt öregúr szorongott, kezében a drótkosárral, benne némi vacsorára valóval.

A gyötrött arcú pénztárosnő úgy csapkodta a billentyűket, számolt, mint aki gépe csattogó alkatrésze. Fel sem pillantva, szögletesen, villámgyorsan, de láthatóan ereje végére érve lökdöste tovább a leblokkolt kosarakat.

Éppen az előttem álló úrét bökte arrébb, aki megszólalt (kemény szóra vártam):

– Milyen ügyes. Köszönöm. Aludjon jól ma – s kilépett a sorból.

A pénztárosnő felkapta a fejét. Hálás mosolyából már csak nekem jutott egy villanásnyi. Hirtelen megfiatalodott; a Gép helyett nő lett ismét.”
(Dr. Gyökössy Endre: Mai példázatok című könyvéből)

Halász Kinga
- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Ne nevess ki, bizonyára tájékozottabb vagy nálam. Azt hittem sokáig, hogy a Veganuár kifejezés egy, a média által kitalált frappáns elnevezés a diétás januári étkezésre. Míg ki nem derült számomra, hogy egy levédett kifejezés és egy mozgalom.
Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Naná, hogy télen is ehetünk friss salátát! Nem is egy növény kedveli a hűvös időt, ha van egy jó ablakpárkányod van teraszod, kertészkedj!
Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre a más gyerekekkel való összehasonlítás?

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre más gyerekekkel való összehasonlítás?

Milyen hatással van a gyerekek önbizalmára, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk őket? Ha szülőként te is feltetted már magadnak ezt a kérdést, ez a cikk segít megérteni, mit tehetsz gyermekeid egészséges önértékeléséért. - Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, az AStOP – Auditív- Stresszt Oldó program szakértője, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója írása.
Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Ugrás az oldal tetejére