Jelenlegi hely

Az idősek és az anyák védelme is bekerült az új Munka Törvénykönyvébe

Az első változatot követő felhördülés után több szociális szempontot is visszacsempészett a kormány az új Munka törvénykönyvébe.

A parlament elé került változatban már szerepel a védett kor intézménye, illetve védelem illetné meg a várandős nőket és a kisgyermekes anyákat is, illetve fizetett szabadságot kapnának az apák is. Az esélyegyenlőségről viszont egy szó sincs a javaslatban, az indoklás szerint nem is véletlenül.
 

Az új Munka törvénykönyvének (Mt.) első, júliusban nyilvánosságra hozott verziójából kimaradt az úgynevezett védett kor, vagyis az a ma is érvényes szabály, hogy a nyugdíjkorhatárhoz öt évnél közelebb álló munkavállalókat csak különleges esetben szabad elbocsátani. Ennek megszüntetésétől a kormány szinte azonnal visszakozott, így a parlament elé került tervezetben már szerepel, hogy a nyugdíj előtt állókat csak úgynevezett azonnali hatályú felmondással lehet elküldeni.

Az azonnali hatályú felmondás lényegében megfelel a jelenlegi Mt-ben található rendkívüli felmondásnak. Azt lehet ezen a módon elküldeni, aki "a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi", vagy pedig "olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi". A korábbi gyakorlat szerint azt bocsátották el így, aki például nem járt be a munkahelyére, vagy valamilyen kapitális hibát követett el.

Természetesen a védett korban lévő dolgozókat is el lehet bocsátani "a munkáltató működésével összefüggő" okból, például kényszerű leépítés miatt. A törvényjavaslat szerint azonban ezt csak akkor lehet megtenni, ha a munkaadónál nincs olyan üres álláshely, ami a védett korú munkavállaló "képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő", vagy a felajánlott munkakört az alkalmazott elutasította.

Az idősebb dolgozók védelmét szolgálja az a szabály is, amely magasabb végkielégítést írna elő a védett korban lévő munkavállalók elküldése esetén. Ezeknek az embereknek a munkahelyen eltöltött idő függvényében legfeljebb háromhavi bérüknek megfelelő összeggel nagyobb végkielégítés járna, mint amit egyébként a törvény a többi munkavállalónak előírna.

 

A javaslat szerint tilos lenne felmondani a várandós nőknek, a szülési szabadságon lévő anyáknak, vagy a gyermeküket gondozó, fizetés nélküli szabadságon lévő anyáknak. A tilalom vonatkozna azokra a nőkre is, akik mesterséges megtermékenyítési programban vesznek részt (ez hat hónapnyi védettséget biztosítana). A védelem csak akkor illetné meg a terhes vagy lombikbébi-programban részt vevő nőt, ha még a felmondás közlése előtt szól erről a munkaadónak, vagyis nem lehet utólag erre hivatkozva elkerülni a kirúgást.

A nyugdíj előtt álló munkavállalókhoz hasonló védelem illetné meg a dolgozó anyákat is, amíg gyermekük el nem éri a hároméves kort. A javaslat előírná, hogy ha egy anya - szintén a gyermek hároméves koráig -  ezt kéri, akkor a munkáltató köteles őt szerződésmódosítással részmunkaidőben alkalmazni.

A törvényjavaslat parlamentnek benyújtott változata már gondolt az apákra is: a júliusi változatban még csak az szerepelt, hogy az apák fizetés nélküli szabadságra mehetnek, ha gyerekük születik, a legújabb verzió szerint viszont a gyermek megszületése után öt, ikerszülés esetén pedig hét nap pótszabadságot kapnának. Szintén a férfiakat érinti, hogy a törvényjavaslat szerint védettséget élveznének az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők, szolgálatuk idején nekik sem lehetne felmondani.

Alig foglalkozik viszont a javaslat az esélyegyenlőséggel. A fogyatékossággal élő munkavállalókról például a szövegben mindössze annyi szerepel, hogy a foglalkoztatásuk során "gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról". Az indoklás szerint ez szándékos, mivel "ezt a jogalkotási célt a magyar jogrendszerben a 2003. évi CXXV. törvény (Ebtv.) valósítja meg", azt kell alkalmazni a jogszabályban felsorolt speciális helyzetekre.

Forrás: www.origo.hu
 

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Ne nevess ki, bizonyára tájékozottabb vagy nálam. Azt hittem sokáig, hogy a Veganuár kifejezés egy, a média által kitalált frappáns elnevezés a diétás januári étkezésre. Míg ki nem derült számomra, hogy egy levédett kifejezés és egy mozgalom.
Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Naná, hogy télen is ehetünk friss salátát! Nem is egy növény kedveli a hűvös időt, ha van egy jó ablakpárkányod van teraszod, kertészkedj!
Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre a más gyerekekkel való összehasonlítás?

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre más gyerekekkel való összehasonlítás?

Milyen hatással van a gyerekek önbizalmára, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk őket? Ha szülőként te is feltetted már magadnak ezt a kérdést, ez a cikk segít megérteni, mit tehetsz gyermekeid egészséges önértékeléséért. - Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, az AStOP – Auditív- Stresszt Oldó program szakértője, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója írása.
Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Ugrás az oldal tetejére