Az egészség megőrzése és védelme társadalmi felelősség, melynek egyik alapfeltétele a fizikai aktivitás fokozása a lakosság körében, különös tekintettel az iskoláskorúakra.
A XXI. században az iskola szerepe kulcsfontosságú a gyermekek egészségfejlesztése szempontjából, hiszen a diákok az ébren töltött idő 40–45 százalékát az iskolában töltik. Ezt szem előtt tartva indultak meg olyan komoly népegészségügyi törekvések, melyek a gyermekek sportmozgás iránti elkötelezettségét kívánják javítani, így fejlesztve az egészségi állapotukat.
A mindennapos testnevelés bevezetését az alap- és középfokú oktatásban rendkívül fontos, mely a tervek szerint már középtávon is hozzájárul a lakosság egészségi állapotának tartós javulásához. Az általános és középiskolákban 2012. szeptember 1-jétől az első, ötödik és kilencedik osztályokban heti öt testnevelésórát kell tartani, majd 2013-tól a teljes alsó tagozaton, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is.
A kerettantervek az alsó tagozaton a tananyag alapjául a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) számos országban kötelezően bevezetett gyermek-atlétikai programját használják fel, melyek gyakorlati bevezetésére a kormány támogatásával már idén nyáron támogatott pedagógus-továbbképzések indulnak. A mindennapos testnevelés bevezetéséhez ugyanis megfelelő számú tornateremre, illetve pedagógusra van szükség. A tornatermek építését, felújítását, a testnevelő tanárok képzését, átképzését az Új Széchenyi Terv finanszírozza.
Az EMMI népegészségügyi céljainak elérésében azonban természetesen az egészségügyi humánerőforrásnak is kiemelkedő szerepe és jelentősége van. Ezért is hatalmas eredmény, hogy a felsőoktatási keretszámok és ösztöndíjak meghatározásakor az egészségügy kiemelt helyet foglal el. Az elmúlt években fokozatosan növekvő keretszámokhoz képest idén még többen vehetnek részt az általános orvos-, fogorvos- és gyógyszerészképzésben országszerte. Ez elengedhetetlen az ágazatban tapasztalható szakemberhiány fokozatos felszámolásához. Az orvosképzés jelentőségét jól jelzi az a tény, hogy az 1800 meghirdetett férőhely mindegyikén teljes állami ösztöndíjjal tanulhatnak a sikeresen pályázó diákok. Az egészségügyi felsőfokú szakképzések esetében szintén igen sok, több mint 3000 férőhelyre jelentkezhettek teljes ösztöndíjjal a pálya iránt elhivatottságot érző fiatalok.
Az egészségügyi ellátórendszer fenntartása és fejlesztése, továbbá a betegbiztonság megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy az ágazat humánerőforrásának egyensúlyát megteremtődjék. A rendelkezés garantálja a magas színvonalon képzett egészségügyi személyzet utánpótlását és ezzel a betegellátás biztonságát.
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Egészségügyért Felelős Államtitkári Kabinet