Torkos csütörtök régen
A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike. Az emberek a közelgő nagyböjt időszaka előtt még utoljára bőségesen jóllaktak a hagyományos farsangi ételek (pl. fánk), illetve a zsírban gazdag, mulatozások alkalmával fogyasztott fogások maradékaival. Az egyébként sosem pazarló paraszti létben ezen a napon elfogadott volt a mohóság, a torkoskodás, innen ered a torkos csütörtök elnevezés is.
A 20. század viharos változásai azonban ebbe is beleszóltak. A nagyböjt ugyanis ezen a napon valójában már tart: húshagyó kedd a farsang utolsó napja, melyet hamvazószerda követ. Ekkor a háziasszonyok alaposan elmosták a zsíros edényeket, hiszen böjt idején nem főztek zsírral, helyette szokatlan módon növényi olajakat vagy vajat használtak. Nem fogyasztottak húst, csak gabonát, zöldség- és gyümölcsféléket; ezekből készültek a meleg ételek is. Böjt idején gyakran került az asztalra a hüvelyesek népes családjának valamely tagja, például lencse, bab, borsó is.
Az egyházi szabályokat követő életmód a múlt században hazánkban is visszaszorult, így a torkos csütörtök, és általában a nagyböjt hagyománya is jócskán megkopott. Azon európai országokban, ahol a vallás ma is fontosabb szerepet tölt be a lakosság életében (Olaszország, Lengyelország), a torkos csütörtök a húshagyó kedd előtti héten van, és a nagyböjt alatt nincs lehetőség „szabályszegésre”.
Hazánkban a rendszerváltás után éledt újra a hagyomány, mely állítólag gazdasági okokból került egy héttel későbbi időpontra. Népi elnevezései (kisfarsang, csonka csütörtök) is arra engednek következtetni, hogy nálunk a régi népszokás szerint is így követték egymást e jeles napok, ám nem valószínű, hogy az akkortájt életben lévő, mainál sokkal szigorúbb katolikus szabályrendszer pusztán gazdaságossági szempontok miatt engedményt tett volna.
Torkos csütörtök ma
2006-ban a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére felelevenítették a torkos csütörtök néphagyományát. Ezen a napon az akcióban részt vevő éttermek és egyéb vendéglátóipari egységek vállalják, hogy az étel- és italfogyasztásból egyaránt 50%-os kedvezményt biztosítanak vendégeik számára.
Már első alkalommal is országszerte közel 500 vendéglátóhely kínálatából lehetett választani féláron. Ezzel a lehetőséggel több tízezer torkoskodni vágyó vendég élt is. Két évvel később az akcióban részt vevő éttermek száma megduplázódott, 2009-ben pedig már 260 ezren torkoskodtak 1294 helyszínen. Ugyan az elmúlt években a vendégek száma – feltehetően a válság hatására – jelentősen csökkent, az éttermek továbbra is kitartanak e nagyszerű kezdeményezés mellett.
A Torkos Csütörtök célja többek között a magyar gasztronómia népszerűsítése, és a házon kívüli étkezés élményének elérhetővé tétele azok számára is, akik ezt egyébként nem engedhetnék meg maguknak. A Magyar Turizmus Zrt. idén – a gasztronómiai szövetségekkel egyeztetve – 2013. január 31-én szervezi meg az akciót Farsangi Torkos Csütörtök néven. Ez évben kivételesen nem a hamvazószerdát követő csütörtökön kerül sor a rendezvényre, mivel az épp az étterembe járás szempontjából szintén népszerű Valentin-napra esik.
A TorkosCsutortok.hu oldal egy olyan portál, amely térképes keresővel segít eligazodni az akcióban résztvevő éttermek között. Az éttermekről nemcsak a szokásos információkat közlik, hanem akár asztalt is lehet foglalni egy ebédre vagy vacsorára. Január második hetétől folyamatosan frissítik az információkat, hogy mely éttermekben, milyen időpontokban van még szabad hely. Az asztalfoglalási szolgáltatás ingyenes!
Hasznos tanácsok torkoskodni vágyóknak
- Foglalj asztalt időben! Nagyon kevés az esélye annak, hogy foglalás nélkül is bejuss egy-egy étterembe az akció napján.
- Érkezz az asztalfoglalás időpontja előtt 15 perccel, nehogy odaadják másnak az asztalt.
- Előfordulhatnak kisebb félreértések, hiszen az éttermek sem erre az átlagosnak nem mondható napra vannak felkészülve. Légy türelmes és kompromisszumkész!
- Fogyaszd az ételeket nyugodtan, de az ebéd, vagy a vacsora befejezése után most ne az asztalnál sziesztázz. Hadd torkoskodjon más is!