Jelenlegi hely

Hogyan gyűjtsünk medvehagymát?

A Mecsekerdő a közelgő medvehagyma-szezonra tekintettel felhívja a figyelmet arra, hogy a népszerű növény gyűjtése során is felelős erdőlátogatással, fokozottan ügyeljünk a természet, az erdei ökoszisztéma megóvására.

A medvehagyma a lombos erdők, főként a bükkösök koratavaszi jellegzetes, hagymás növénye, amely a hegyek középső és magasabb régióiban, valamint a hűvösebb északi oldalakon, völgyekben fordul elő. Az erdei ökoszisztéma természetes része, a nedves, savanyú, vagy semleges kémhatású talajt kedveli, így ahol az élőhely jellemzői megfelelők, ott találkozhatunk vele.

Mivel az utóbbi években egyre népszerűbb gasztronómiai alapanyag, sokan élnek a lehetőséggel és természetes élőhelyén gyűjtik, ami fokozott terhelést jelent az erdei ökoszisztéma számára. Ezt – felelős erdőlátogatással – jelentősen csökkenthetjük azzal, ha erdőjáráskor lehetőség szerint nem térünk le a kijelölt turista-útvonalakról, így elkerülhetjük az erdő alján élő, számos védett, lágyszárú növény letaposását is. A Mecseket behálózó, több mint 800 kilométeres turistaút-hálózat nemcsak számtalan úticéllal szolgál, hanem az erdőbarát természetjárás feltételeit is biztosítja. A medvehagyma természetbarát gyűjtéséhez tartozik az is, hogy két leveléből csak az egyiket szedjük le, így a növény tovább tud élni, lélegezni, táplálkozni és táplálékot raktározni talajban megbújó hagymájában, amiből a következő évben ki tud hajtani.

A medvehagyma levele kizárólag nem védett területeken gyűjthető, saját szükségletére naponta legfeljebb két kilogramm mennyiségben. Az ezt meghaladó, kereskedelmi célú gyűjtéshez az erdőgazdálkodó engedélye szükséges. A tájékozódást és a különböző besorolású területek azonosítását a Mecsekerdő honlapján közzétett térkép, illetve a mobiltelefonról is elérhető „Erdőtérkép” segíti.

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

A pingvin-tudatosság napja vagy a Nemzetközi Fókavadászat-ellenes Nap ismerős? Bizony a Madarak és fák napja mellett több tucatnyi, a növény- és állatvilággal kapcsolatos világnap és jeles nap létezik. Összegyűjtöttük őket, segíthet a pedagógusok óvodai, iskolai munkájában de éppúgy egy otthoni beszélgetés elindításában.
Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Ugrás az oldal tetejére