Jelenlegi hely

PISA-jelentés - A kreatív problémamegoldó készséget is mérik

Megjelent a 2012-es PISA-jelentésnek egy újabb kötete, amelyben a 15 éves diákok kreatív problémamegoldó készségeit értékelték. Magyarország az átlageredmények alapján a 44 részt vevő ország és terület közül a 33. helyen végzett - olvasható a fejlett ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD honlapján. A dokumentumot kedden sajtótájékoztatón ismertették Madridban.

Az OECD által szervezett nemzetközi tanulói tudásszintvizsgálat (PISA) 2012-es felmérésének ötödik kötete a diákoknak azt a képességét tesztelte, hogy miként reagálnak a váratlan helyzetekre a való életben. Ez volt az első ilyen jellegű PISA-teszt, amelynek során számítógépen kellett feladatokat megoldani, például azt, hogyan állítható be egy termosztát vagy hogyan lehet a célhoz vezető legrövidebb utat megtalálni.

A felmérésben 44 ország összesen mintegy 85 000 diákja vett részt - írja a jelentés. Az első három helyen Szingapúr, Korea, Kína áll, utánuk kínai nagyvárosok következnek. Ezeknek az országoknak a diákjai gyorsan tanulnak, igen érdeklődőek, és képesek arra, hogy ismeretlen környezetben zűrzavaros helyzeteket megoldjanak - értékelte a jelentés.

Az OECD-átlag fölött végezett Kanada, Ausztrália, Finnország, Anglia, Észtország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Csehország, Németország, az USA és Belgium. Az első európai ország 523 ponttal Finnország. Magyarország 459 pontos átlaggal a kelet-közép-európai térségből csupán Bulgáriát előzte meg, amely az utolsó előtti helyet foglalta el Kolumbia előtt. Térségünkből Csehország teljesített a legjobban ezen a téren.

A jelentés kiemelte, hogy  a problémamegoldásban nem mindig azok az országok teljesítettek jobban, ahol a diákok az iskolai tantárgyakban (matematika, természettudományok) eredményesebbek voltak. Fordítva is igaz: a brit, az amerikai és a japán diákok jobbak voltak problémamegoldásban, mint a fontos iskolai tantárgyakban. "A gyenge problémamegoldó képességű gyerekekből lesznek a jövőben azok felnőttek, akik nehezen találnak munkát" - mondta Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója.

A magyar gyermekek 35 százaléka tartozott a felmérés szerint a leggyengébben teljesítők, vagyis az 1-es és 2-es szintű eredményt elérők közé. A legjobban teljesítők, az 5-ös és 6-os szintet elérők a magyar 15 évesek 5,6 százalékát tették ki. Ugyanez az arány a finn gyermekeknél 14,3, illetve 15 százalék volt, a bolgároknál 56,7, illetve 1,6 százalék, az OECD-átlag 21,4, illetve 11,4 százalék.

A 2012-es PISA-jelentés korábbi kötetei szerint a 15 éves magyar diákok olvasásban 488 pontot értek el az OECD-országok 496-os átlagához képest. Matematikából - amely a 2012-es PISA-felmérés fő tárgya volt - a magyar diákok átlagteljesítménye 477 pont lett, az OECD-átlag 494. A természettudományokban a magyar átlag 494 lett, az OECD-országok diákjai 501-et értek el.

Forrás: MTI

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Ne nevess ki, bizonyára tájékozottabb vagy nálam. Azt hittem sokáig, hogy a Veganuár kifejezés egy, a média által kitalált frappáns elnevezés a diétás januári étkezésre. Míg ki nem derült számomra, hogy egy levédett kifejezés és egy mozgalom.
Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Naná, hogy télen is ehetünk friss salátát! Nem is egy növény kedveli a hűvös időt, ha van egy jó ablakpárkányod van teraszod, kertészkedj!
Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre a más gyerekekkel való összehasonlítás?

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre más gyerekekkel való összehasonlítás?

Milyen hatással van a gyerekek önbizalmára, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk őket? Ha szülőként te is feltetted már magadnak ezt a kérdést, ez a cikk segít megérteni, mit tehetsz gyermekeid egészséges önértékeléséért. - Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, az AStOP – Auditív- Stresszt Oldó program szakértője, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója írása.
Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Ugrás az oldal tetejére