Jelenlegi hely

Rőzseláng van közepébe kivarrva…

Meginvitálhatlak egy kis nosztalgiatáborozásra?

Ha korombéli - negyvenes - vagy, sokat nem kell magyaráznom. Ha fiatalabb, talán kedvcsináló lesz a következő néhány sor.

Sor, sorakozó.

Emlékszem mindig így kezdődtek a táborok.

A csapatok, a különböző korosztályok felvonultak a tábor alakuló terén, majd a táborvezető (csak és kizárólag vidám, karizmatikus, csupa szív emberekre emlékszem) sok-sok humorral fűszerezve ismertette a betartandó szabályokat és megnyitotta az épp kezdődő hetet.

A csapatoknak mindig volt egy ifjú vezetője, aki tyúkanyóként/apóként istápolva a gyerekeket, nagy-nagy szeretettel segített a beilleszkedésben, később pedig abban, hogy valóban minden program (melyek hihetetlenül sokszínűek voltak) maradandó szép emlékként raktározódhasson el a gyerekekben.

Rend volt. Erre nagyon emlékszem.

Sorban mentünk étkezni, sorban mentünk a programokra, rendet tartottunk a szobáinkban, összehajtogattuk a ruháinkat, szépen beszéltünk a felnőttekkel és persze szépen beszéltünk egymással is.

Rengeteg játék volt, rengeteg mozgás volt és igen, volt ideget, lelket lenyugtató pihenő idő is.

Remek (még ma is élő!!!) barátságok születtek, és én a mai napig is úgy gyújtom a tüzet a családi sátrazáskor, ahogy anno Tibi bá’ mutatta…

Jó volt a régi világnak ez a szelete, mert élményt, emléket, erős összetartozás érzést adott.

A minap egy mai „táborban” voltam...

Rengeteg gyerek az udvaron.

A „nevelők” épp egymással trécseltek, a gyerekek körletében pedig Delhi szegénynegyedét idéző vidám káosz és leginkább kosz (kajamaradványok, PET palack- hegyek, szanaszét hagyott játékok) fogadott.

A kérdésemre, hogy az aktuális vezető tanárt merre találom, a mobiltelefonokból tétován felnéző gyerekektől választ nem nagyon várhattam…

Szomorú lettem.

Hazatérve előkerestem a gyerekeimnek nosztalgiából félretett háromszögletű kis nyakkendőmet, felkötöttem, s bár egy kissé szorít  - a hajdani 37 kg huss 92 lett :)) -  egy pár pillanatra visszarepültem az időbe.

1980. Jó idők voltak. Bizony azok…

Leng a selyem lobogó, rőzseláng van közepébe kivarrva.
De sok magyar úttörő sorakozik, táborozik alatta.
Ugye fiúk, ugye lányok, gyöngy ez az élet?
Erdők, mezők, sejehaj, hegyek, völgyek integetnek felétek.

T. R.

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Könyvajánló kamaszoknak: Holden Rose és a Lapátos fickó

Könyvajánló kamaszoknak: Holden Rose és a Lapátos fickó

A debreceni Ünnepi Könyvhét valamint új könyvsorozatának első kötetének megjelenése miatt látogatott el Debrecenbe Kovács Attila avagy Holden Rose. Vele beszélgettünk gyerekekről, motívációról, és nem utolsó sorban kamaszoknak szóló 10 pluszos könyvéről, a Lapátos fickóról.
Ti ünneplitek még a pedagógusnapot?

Ugye ti is ünneplitek még a pedagógusnapot?

Idén 70 éve, pontosan 1952 június 7-e óta ünnepeljük Magyarországon június első vasárnapján a Pedagógusnapot. Belépünk az óvoda ajtaján és akár évtizedekig elkísérnek minket, velünk vannak, míg tanulunk. Sőt, sokszor tovább. Köszönjük!
Mese csecsemőkortól: napi tizenöt perc felolvasás akár két év előnyt jelenthet?

Mese csecsemőkortól: napi tizenöt perc felolvasás akár két év előnyt jelenthet?

Tapasztalatok szerint már az anyuka hasában lévő magzatnak is érdemes verseket olvasni. Az itt hallott ritmusokkal, később az adott korosztály számára készült könyvek segítségével akár másfél-két év előnyre is szert tehetnek a gyerekek az iskola első évére kortársaikhoz képest.
Nyáron is tanuljon a gyerek?

Nyáron is tanuljon a gyerek?

Buta kérdés, igaz? Hiszen iskolaidőben sem tanul! Titkos (és aljas de jó szándékkal vezérelt) szülői trükkök, praktikák az észrevétlen nyári tanuláshoz nem csak szülőknek.
Ugrás az oldal tetejére