Jelenlegi hely

Rőzseláng van közepébe kivarrva…

Meginvitálhatlak egy kis nosztalgiatáborozásra?

Ha korombéli - negyvenes - vagy, sokat nem kell magyaráznom. Ha fiatalabb, talán kedvcsináló lesz a következő néhány sor.

Sor, sorakozó.

Emlékszem mindig így kezdődtek a táborok.

A csapatok, a különböző korosztályok felvonultak a tábor alakuló terén, majd a táborvezető (csak és kizárólag vidám, karizmatikus, csupa szív emberekre emlékszem) sok-sok humorral fűszerezve ismertette a betartandó szabályokat és megnyitotta az épp kezdődő hetet.

A csapatoknak mindig volt egy ifjú vezetője, aki tyúkanyóként/apóként istápolva a gyerekeket, nagy-nagy szeretettel segített a beilleszkedésben, később pedig abban, hogy valóban minden program (melyek hihetetlenül sokszínűek voltak) maradandó szép emlékként raktározódhasson el a gyerekekben.

Rend volt. Erre nagyon emlékszem.

Sorban mentünk étkezni, sorban mentünk a programokra, rendet tartottunk a szobáinkban, összehajtogattuk a ruháinkat, szépen beszéltünk a felnőttekkel és persze szépen beszéltünk egymással is.

Rengeteg játék volt, rengeteg mozgás volt és igen, volt ideget, lelket lenyugtató pihenő idő is.

Remek (még ma is élő!!!) barátságok születtek, és én a mai napig is úgy gyújtom a tüzet a családi sátrazáskor, ahogy anno Tibi bá’ mutatta…

Jó volt a régi világnak ez a szelete, mert élményt, emléket, erős összetartozás érzést adott.

A minap egy mai „táborban” voltam...

Rengeteg gyerek az udvaron.

A „nevelők” épp egymással trécseltek, a gyerekek körletében pedig Delhi szegénynegyedét idéző vidám káosz és leginkább kosz (kajamaradványok, PET palack- hegyek, szanaszét hagyott játékok) fogadott.

A kérdésemre, hogy az aktuális vezető tanárt merre találom, a mobiltelefonokból tétován felnéző gyerekektől választ nem nagyon várhattam…

Szomorú lettem.

Hazatérve előkerestem a gyerekeimnek nosztalgiából félretett háromszögletű kis nyakkendőmet, felkötöttem, s bár egy kissé szorít  - a hajdani 37 kg huss 92 lett :)) -  egy pár pillanatra visszarepültem az időbe.

1980. Jó idők voltak. Bizony azok…

Leng a selyem lobogó, rőzseláng van közepébe kivarrva.
De sok magyar úttörő sorakozik, táborozik alatta.
Ugye fiúk, ugye lányok, gyöngy ez az élet?
Erdők, mezők, sejehaj, hegyek, völgyek integetnek felétek.

T. R.

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Májusi bakancslista

Májusi bakancslista

Ebben a szép tavaszi hónapban új élmények, új lehetőségek, várnak: a szürkeséget megtöri a napfény, végre meleg van, virágillattal telik meg a levegő. A hosszú bezártság után jól esik kimozdulni, szabadtéri programokat tervezni, felfedezni természet szépségeit. Ehhez adunk néhány pofonegyszerű tippet!
Egyedülálló lehetőség óvodáknak, iskoláknak: Várépítő pályázat! Ezt kár lenne kihagynod!

Egyedülálló lehetőség óvodáknak, iskoláknak: Várépítő pályázat! Ezt kár lenne kihagynod!

Ha a Ti ovitokra is ráférne a felújítás, vagy az iskolai mosdót kellene rendbetenni, akkor itt a nagy lehetőség: pályázzatok! Az idei évben több, mint 20 vállalat és szervezet csatlakozott a Várépítő pályázat felajánlói közé. Ezzel összesen 13,6 millió forint + ÁFA értékű termékre, 1,9 millió forint készpénzre, és számokban ki nem fejezhető, önkéntes munkában felajánlott szolgáltatásra lehet pályázni. 
Még hasznos is lehet, ha játszik a gyerek? – ezekkel a videojátékokkal tanulhat nyelvet

Még hasznos is lehet, ha játszik a gyerek? – ezekkel a videojátékokkal tanulhat nyelvet

Digitális bennszülötteknek hívjuk a Z generációs - 1990 után született – gyerekeket, ők már az internettel együtt nőttek fel, és annak minden előnyével és hátrányával meg kell küzdeniük. Nekünk, akik még előtte voltunk gyerekek, és a gyerekkori emlékeink a valós világról szólnak, sok esetben nehéz elfogadni, vagy épp támogatni gyerekünket a számítógépes világ kapcsán. Pedig számos előnnyel is járhat, csak ki kell nyitnunk a világra! - Dezsőfi Beatrix középiskolai angoltanár írása.
És Ti gondoltatok ránk? Az a bizonyos karantén diákszemmel...

És Ti gondoltatok ránk? Az a bizonyos karantén diákszemmel…

Gondoltunk a szülőkre, gondoltunk a tanárokra, bölcsisekre és óvodásokra, elsősökre és törékeny alsósokra- de keveset beszéltünk Róluk! Róluk, akik felnőtté válásuk kapujában életük talán legsérülékenyebb időszakában vannak, akik komoly belső harcokat vívnak önmagukkal, miközben lázadnak a körülmények, és néha az egész világ ellen. Akik ugyanúgy - ha nem jobban - megsínylették a bezártság hosszú hónapjait, akikről azt hisszük, hogy már elég nagyok ahhoz, hogy…
Ugrás az oldal tetejére